A tarot és a héber kabbala kapcsolata?

Megjegyzés: Franz Bardon műveiben nincs egyetlen mondat sem, ami azt igazolná, hogy a tarot (a Nagy arkána) lapjai egyértelműen megfeleltethetők lennének (egy az egyben) a héber betűkkel, ahogy azt a Goden Dawn tette. Ellenkezőleg, nagyon sok helyen találunk utalást arra, hogy egy tarot kártya minden betűvel egyszerre áll analógiában.

Eltérések a Nagy arkána és a héber ábécé rendjében

Mivel a három tiszta elemnek: a tűznek, a víznek és a levegőnek nincsenek megfelelő lapjai a Nagy arkánában, ezért arra lehet következtetni, hogy a tarot nem ugyanaz, mint a héber ábécé 22 betűje, ahol Alef a levegő, Mem a víz és Sin a tűz elemhez tartozik. Ugyan analógiákban hozzá lehet kötni a három elemet valamely lapokhoz, mégis akárhogyan is fogunk igyekezni a megfeleltetés soha sem lesz teljesen kielégítő.
Nem véletlen, hogy a Nagy arkána lapjai közt nincs tűz, víz, levegő nevezetű, illetve ennek megfelelő képi ábrázolással ellátott lap. Maga a Mágus arkánum képi ábrázolásában általában már mind a négy elem megjelenik, kard, kehely, bot, érme formájában, ami nem véletlen, mert azt jelzi, hogy nincsenek külön lapjai a három tiszta elemnek.
Maga a Királynő arkánum 12 csillagból álló koronát visel, ami megint problematikussá teszi a hét bolygó hozzárendelését a Nagy arkána lapjaihoz. A héber ábécé hét “kettős“ betűje, ami a hét bolygó energiáját képviseli Bet, Gimel, Dalet, Kaf, Pe, Res, Tav, nem illeszkedik a tarot lapjaihoz. Azzal, hogy a Királynő 12 csillagból álló koronát visel, egyértelműen tudtunkra adja, hogy nem feleltethető meg egy bolygónak sem, legfeljebb csupán analógiákban csatolható hozzá valamilyen bolygó, de a Királynő mégis más, általánosabb elvet képvisel, amit később részletesen kifejtünk. Általában a régi kártyákon, két lapnál, a Papnőnél és a Királynőnél, megjelenik valamilyen bolygó ábrázolása, leggyakrabban a Hold és a Vénusz, de ezek inkább, mint kiegészítő motívumok szerepelnek csupán. (Például a hold szimbóluma megjelenik az Akasztott ember és a Hold arkánum esetében is.)
A Hold és a Nap nevezetű lapokat, melyek egymást követik, ha a szó szerint a Holdhoz és a Naphoz kívánjuk csatolni, megint bajban vagyunk a héber ábécé szerint, mivel a hét kettős betűből lehetetlen a héber ábécé sorrendje szerint ezekhez társítani kettőt. Erről könnyű meggyőződni, ha megfigyeljük a héber betűk sorrendjét:
Alef, Bet, Gimel, Dalet, He, Vau, Zajin, Chet, Thet, Jod, Kaf, Lamed, Mem, Nun, Szameh, Ajin, Pe, Cade, Qof, Res, Sin, Tav.
Itt vastagon szedett a három “anya” betű, melyekhez a levegő, víz és a tűz elemet kapcsolják. Aláhúzva a hét “kettős“ betű szerepel, melyekhez a hét bolygót társítják, de az, hogy melyik betűhöz pontosan melyik bolygó tartozik, már kétséges, mivel a Sefer Jecira iratnak is több változatát ismerjük. A leggyakoribb elrendezés: Szaturnusz, Jupiter, Mars, Nap, Vénusz, Merkúr, Hold. (A Föld, mint bolygó nem szerepel.) A fennmaradó 12 “egyszerű“ betű a 12 állatövi jeggyel kapcsolatos, az asztrológiában ismert sorrend szerint.
Abban az elrendezésben, mely A. Crowley-től származik, kissé zavaró a héber ábécé néhány betűjének a felcserélése (neapoli elrendezés), megkérdőjelezi a tarot és az ábécé kapcsolatát. Az analógiák szintjén igen nehéz megindokolni a Győzelmi szekér – Rák, Vándor – Szűz, Hold – Halak, Univerzum – Szaturnusz kapcsolatát. Szintén nehéz elfogadni, hogy ha a Nap arkánumhoz a Napbolygó van hozzárendelve, akkor a Hold arkánumhoz, miért nincs a Hold? Zavaró az is, hogy a kabbalisztikus iskolák egyike sem támogatja az itt használt bolygók és betűk párosítását.
Maga az Univerzum arkánum nem rendelhető egyetlen bolygó specifikus energiájához sem, hiszen ahogy neve is mondja, az univerzum az egész teremtett világot reprezentálja, amit később bővebben megvilágítunk. Talán már most is mindenki számára észrevehető, hogy az Univerzum arkánum hagyományos ábrázolása semmilyen szaturnuszi jelleget nem mutat.
A tarot képi szimbolizmusából kiindulva a későbbiekben látni fogjuk azt is, hogy valójában jóval több problémát vet fel ez az elrendezés, ami kizárja a héber ábécé és a lapok ilyenfajta megfeleltetését.
Hasonló eredménnyel elemezhetnénk Elifas Levi által megalkotott elrendezést is, ahol a héber ábécé a Mágus arkánummal indul. Elegendő ehhez, ha a Főpap – Kos, Szeretők – Bika, Győzelmi szekér – Ikrek, Igazságosság – Rák, Vándor – Oroszlán, Sorskerék – Szűz, Akasztott ember – Mérleg, Mérsékletesség – Skorpió, Sátán – Nyilas, Hold – Vízöntő stb. kapcsolatokat vesszük szemügyre. Bárki, aki egy kicsit is jártas az asztlógiában észreveszi, hogy ezek a párosítások erőltetettek és inkább azt bizonyítják, hogy nincs ilyen összefüggés a héber ábécé betűinek misztikus értelmezése és a tarot között. (Ezzel kapcsolatban lásd Arieh Kaplan: Sefer Jecira és Emil Páleš: Angeológia dejín 1,2 könyveit).

Ahhoz viszont, hogy jobban megértsük az Arany Hajnal Rend értelmezését, fontos megismeri milyen alapokból indultak ki. A Sefer Jecira misztikus irat szerint, Isten 32 bölcsesség útjával teremtette meg a világot. Ezt a híres Cipher Manusscript szerint úgy értelmezték, hogy a 32 bölcsesség útja nem más, mint az Élet fáján (Tree of Life) a 10 szefira és a 22 héber betű összessége. Ennek alapján a héber ábécé nem az egyes, hanem a 11-es számmal indul. (A magánhangzókkal általában nem foglalkoztak, vagy szintén a tíz szefirához csatolták). Sajnos a Sefer Jecira iratnak is több verzióját ismerjük, melyek a 7 bolygó elrendezésében eltérőek. A Cipher Manusscript a Gra-Ari verzió által megadott értelmezését használta. (Isaac Luria Ashkenazi 1534 - 1572 Ari, és Gaon Vilna 1720 - 1797 Gra)
Link: What is Kabbalah?

Talán nem is kell mondanom, hogy az Univerzum arkánum, vagy a Sátán arkánum nem feleltethető meg egyetlen bolygónak vagy asztrológia jegynek sem, amit nem nehéz belátni józan gondolkozással. Az Univerzum arkánum az egész teremtett világot jelképezi az isteni négy kerubbal, amihez nem igazán rendelhető semmilyen bolygó vagy csillagjegy. Hasonlóképpen a Királynő arkánum, mely 12 csillagból álló koronát visel, kinek lába alatt a hold és napba öltözött, szintén nem azonosítható egyetlen bolygóval vagy csillagjeggyel sem.
A Sátán arkánumhoz általában a Bak csillagjegyet rendelik, mivel a téli napfordulóból következően ilyenkor a leghosszabbak az éjszakák (bár a déli féltekén ez már nem igaz), vagy más indoklással szolgálnak. Ez viszont egyáltalán nem azt jelenti, hogy a Bak csillagjegy jellemzője valamilyen sátáni energia volna.
A Királynő arkánumot a legtöbb tarot ugyan a Vénusz bolygó szimbólumával ábrázolja, ami azt jelenti, hogy a Királynő arkánum analógiák szintjén hasonlatos a Vénusz bolygóhoz, de nem ugyan az, hiszen ezen a lapon megjelenik a Nap a Hold és a 12 csillag és a repülő sas is.
A Királynő arkánumhoz F. Bardon az egész kabbalát csatolja, ami azt jelenti, hogy ez a kártya analógiában áll az összes betűvel, nem csak egy betűvel. Hasonlóan a Papnő arkánumhoz, amihez az egész szférikus mágiát csatolta, ami azt jelenti, hogy az összes bolygóval analógiában áll, ahogy azt nyomatékosan hangsúlyozza is könyveiben.

Végső soron levonhatjuk azt a fontos következtetést, hogy ha a tarot lapjaihoz valamilyen asztrológiai jegyet vagy bolygót társítunk, akkor minden esetben csak egy specifikus energiát igyekszünk kiemelni, de a Nagy arkána kulcsa ennél mélyebb alapokon nyugszik.

Más tarot magyarázatok a héber betűk alakjából próbálnak különböző következtetéseket levonni. Ezzel kapcsolatban szeretném megjegyezni, hogy a ma ismert héber kvadrát betűk teljesen eltérőek az ó-héber betűktől melyeket Mózes használt. Bár komoly irodalma van a mai ismert héber kvadrát betűk misztikus magyarázatának, mégis itt vigyáznunk kell, mert az érdekesség fokozása érdekében nem ritka, hogy valótlan elméteket alkotnak. Ezzel kapcsolatban csak egy rabbi könyvéből vett történetet idézek szabad fordításban: "Létezik egy legenda, mely szerint Mózes miután felment a Sínaj hegyre, hogy megkapja a Tórát, látta, ahogy az istenei erő utolsó simításokkal a betűk fölé koronákat (tagin) rajzol. Mi ez? - kérdezte Mózes. Ez most nem fontos, felelte Isten. Elég gondod lesz megérteni a betűket. Majd egy napon jön egy még ismeretlen diák, aki megfejti ezeknek az értelmét." Lawrence Kurshner: Sefer otijot, Jewish Lights Publishing, ISBN 80-86018-22-9
A gond ezzel az anekdotával csak az, hogy az ó-héber betűknél semmilyen tagin (korona) nem volt, ahogy az a ma ismert héber kvadrát írásban van.