Sigmund Freud új emberképe

Joó Mária: EMBERI TERMÉSZET, NŐI TERMÉSZET írásának egy részét, FREUD ÚJ EMBERKÉPE összefoglalót vettem alapul. Választásom azért esett erre a műre, mert nagyon szépen összefoglalja Freud forradalmi elméleteit, ami a modern pszichológia és a mai kor gondolkozásának egyik meghatározó eleme lett. Nyugodtan elmondhatjuk, hogy a mai kor átlagembere, nem olvasta Freud munkáit, mégis egyértelműen megfigyelhető, hogy pszichológiai gondolkodásában Freud gondolkodását, ÚJ EMBERKÉPÉT, valahogyan mégis sok mindenben magáévá tette. Nevezhetjük ezt a kollektív tudatalattinak, vagy korunk szellemének is, ami minden ember gondolkodására hatással van, még akkor is, ha mindezt nem is tudatosítja.
Freud új emberképében a szexualitás kérdése nagyon fontos szerepet kap, amiről a legtöbb ember nem gondolkodik, mert állati, alantas és megvetendő erőnek tartja. Viszont minden bölcsesség alaptézise: Ismerd meg önmagad! Csak önmagunk megismerése által járhatjuk a bölcsesség útját, ami nem azonos az intellektuális tudással. Sajnos, éppen az önmegismerés elhanyagolása felelős megannyi pszichikai problémáért is, ami modern világunkban lépten nyomon jelen van az emberek közt.

Ebben a cikkben Sigmund Freud (1856 - 1939) néhány fontos gondolatát kívánom elemezni és gazdagítani azokat Franz Bardon által leírt mágikus bölcsesség néhány rejtett gondolatával. Végeredményben egy olyan pszichológiai képet szeretnék felvázolni az emberről, ami túlmutat Freud által már nem igazán megfejtett elméletein, és merőben új világképet tár elénk a szexualitásunk megértésében. Ebben a cikkben az elvarratlan szálakat szeretném tovább fűzni (amit már Freud nem tett meg), de mégis ezek nélkül az összefüggések nélkül a teljes kép kialakítása lehetetlen lenne.

Mindjárt az elején a holografikus világképpel kezdeném (lásd Dénes István videót), mert ez a modell sok mindenben segít ahhoz, hogy megértsük miért nem mindig logikus az érzelmi életünk, vagyis a belső pszichikánk. Ahogy Freud mondta „AZ ÉSZ NEM ÚR A SAJÁT HÁZÁBAN”.
A hologramra jellemző az, ha annak csak egy kis töredékét vizsgáljuk, akkor szintén látjuk benne az egész képet. Viszont amit fontos tudatosítani, hogy ebben a kis hologramban már nem jelenik meg olyan részletességgel és pontossággal az egész kép. Bizonyos részletei a képnek elmosódottabbak lesznek, leegyszerűsödnek. Pontosan ugyan ez történik a teremtésben is.
Ha az emberi szeretet fogalmát vesszük és ezt levetítjük mondjuk egy kutyára, akkor csak a markánsabb részleteit látjuk meg, de éppen ebben a képben tudjuk felismerni a legfőbb motívumokat, mozgató erőket is, hiszen a kép jóval egyszerűbb lesz az emberi szeretethez képest. Meglátjuk a kutya hűségét, szolgálatkésségét, optimizmusát, játékosságát, odafigyelését, együttérzését, féltékenységét, telepatikus kapcsolatát gazdájával, de harciasságát és agresszivitását is.
Soha el nem felejtem, amikor feleségem riadtan mondta el a telefonba, hogy Manni nevezetű kutyánk nagyon agresszíven viselkedik, mindenkit megtámad, amikor sétára viszi ki. Számomra ez akkor teljesen hihetetlennek hangzott, hiszen a kutyával sokat jártam sétálni póráz nélkül és soha senkivel, de még más kutyákkal szemben sem tanúsított szinte semmilyen agresszivitást. Egyszerűen nem akartam elhinni, amit feleségem mondott a telefonba. Csak később értettem meg mi is történt. A Manni kutyánk nem velem, hanem a feleségemmel ment sétálni, és a kutya ösztönösen tudta, hogy a nőt (illetve a szukát) védeni kell, ezért sokkal agresszívabban viselkedett minden potenciális veszéllyel szemben. Védte a nőt, tehát agresszivitása az odaadó szolgálatból következett. Az odaadó szolgálata pedig a szeretetéből. Mindez talán rossz példa, mert a legtöbb kutya nem ilyen, de Manni kivételes képességekkel rendelkezett, ahogy mondani szokták "csak beszélni nem tudott". Viszont megkérdezhetjük azt is, mi inspirálta, illetve mi hozta létre a kutyában a szeretetnek ezt a formáját? Erre egy másik esetet mesélek el.
Több napos távollét után haza érkezve Manni kutyám nagyon boldogan fogadott. Amikor megsimogattam észre vettem, hogy nem csak boldog, de szexuális izgalomban is van. Nem tudtam akkor ezt értelmezni mindaddig, amíg hasonló dolgot át nem éltem magam is egy magasabb szinten. Meditációban egy angyali lénnyel találkoztam, aki megengedte nekem, hogy a szemébe tekintsek. Megláttam belső tisztaságát, szépségét, erejét, bölcsességét, szeretetét, jóindulatát, bizalmát stb., ami leírhatatlan élmény volt, mert nem csak láttam, hanem magam is átéltem ezeket az erőket. Ennek hatására szeretet olyan érzését éltem át az angyal iránt, amit inkább a szerelemhez tudnák hasonlítani, amit addig csak nő iránt tudtam átélni vagy elképzelni.
Több idő eltelt és mindezen élmények hatására megértettem, hogy Freudnak igaza volt, amikor azt mondta, hogy "Erósz" inspiráló és alkotó erő is, ami sok mindenben meghatározza többi tulajdonságainkat is. Ekkor értettem meg azt is, hogy a kutya gazdája iránti szeretete valójában a szexualitásából ered, ezért volt Manni kutyám boldogságában szexuális izgalomban is. Akinek macskája van szintén könnyen észre veheti, hogy a macska, amikor gazdájához simul, akkor ebben a szeretetben egyfajta szexualitás is van. Tehát a szexualitás, az erószi erő, inspirálja a szeretetet. Persze "Erósz" lehet nagyon alantas állati is az emberben, de ugyanez az erő a legnagyobb isteni szeretet forrása is. Egyszerűen mondva, sok megjelenési formája van. Ugyanaz a szellemi erő képes megjeleni alacsonyabb szervezettségi formákban is, persze ott már más alakot öltve, kissé más tulajdonságok létrejöttét inspirálva. Így világunkban ugyanazon szellemi energiák mindenhol megtalálhatók. A legegyszerűbb, szinte már a felismerhetetlenségig deformált formáktól kezdve, egészen a legkomplexebb és legszebb struktúrákig, illetve tulajdonságokig.
Különösen igaz az emberi pszichikára is, amit talán nem kell részleteznem, mert mindenki, aki egy kicsit is önmegismerést gyakorol, észre tudja venni ezeket a folyamatokat. Hogyan lesz például az irigységből düh vagy gyűlölet valakivel szemben, vagy más kifejlődése a dolgoknak. Ez által ki tudja elemezni, hogy viselkedésének egy adott szituációban mik voltak a valódi pszichikai mozgató erői, okai. Rosszabb az, amikor erre nem vagyunk képesek és az érzelmi erők viharjaiba kerülünk, fel sem fogva mi történik velünk. Ilyen tudatlanság önmagunkkal szemben idővel komoly pszichikai problémákat okozhat, elfajulhat. Azt is vegyük észre, hogy érzelmeink és emócióink nem mindig logikusak, sőt gyakran egymásnak teljesen ellentmondó érzelmek is lehetségesek. Ezek az ellentmondások előbb vagy utóbb szenvedést fognak okozni.
A továbbiakban idéznék néhány fontos gondolatot Joó Mária összefoglalásából FREUD ÚJ EMBERKÉPE

Tehát Nietzsche nyomán új emberkép születik – a vágyak, érzelmek (szexuális ösztön) mozgatta ember –, amely gyökeresen eltér a racionális emberképtől, a felvilágosodás, a nietzschei értelemben vett platonizmus ideáljától. De Freud nem irracionalista, mint ahogy Nietzsche sem az. Mindketten a racionális belátásra appellálnak: vegyük észre, mi az igazság, mi mozgatja valójában az embert, szabaduljunk meg téveszméinktől. Ez pedig alapvetően racionalista nézőpont. Freud racionalizmusa többek között abban az erkölcsi parancsban fogalmazódik meg, hogy a tudattalant be kell emelni a tudatba, ezért kell megfejteni, értelmezni azokat a jeleket, amelyekben hírt ad magáról, az álmokat, elszólásokat.

A pszichoanalízis a szexualitás elmélete, a szexualitás Freud szerint az embert alapvetően mozgató erő. A 'szexualitás' csak egy új elnevezése erósznak, a szerelem, szeretet, vágy sokrétű jelenségeinek összefoglaló, tudományos fogalma. A szexualitás uralkodó szerepének tézise kezdettől nagy ellenállásba ütközött, ahogy maga Freud szóvá teszi, hiszen Platóntól kezdve a filozófia azt tanította az emberről, hogy a logosz (a gondolkodás, beszéd, ész) a lényegi vonása, ez teszi emberré, ez különbözteti meg az állattól. A vágyak az embert az állatokkal rokonítják, míg az ész az ember isteni vonása.

A libidót illetően a nőkre kisebb szublimációs képesség jellemző – írja Freud továbbá ugyanebben a műben. Ennek a freudi elmélet szerint a nők szellemi alkotóképességére van fontos következménye. Ugyanis a libidó, az eredetileg nemi célra irányuló vágy akkor alakul át szellemi alkotássá, ha gátolják célja elérésében. A szellemi alkotás elsősorban férfiakra jellemző, a nők számára a gyermekszülés feladata adott, amennyiben „normális úton” fejlődnek és nem a férfiassági komplexum irányában, amely egyszerűen az aktivitás fenntartásában áll (a harmadik út a neurózis, a hisztéria).

Nőies vonások még az irigység, féltékenység – alapjuk a hírhedt péniszirigység. Talán ez a fogalom veszített leginkább központi jelentőségéből a keletkezése óta eltelt időben. Nemcsak a társadalmi változások miatt van a nőknek egyre kevesebb okuk irigyelni a férfiakat – bár még mindig van –, hanem a pszichoanalitikus elméletben is egyre jobban előtérbe került az anya szerepének Freud által elhanyagolt jelentősége. Ha az elmélet központi figurája az apa (Ödipusz), akkor a hozzá való viszony, tehát a péniszirigység releváns a pénisszel nem rendelkező másik nem részéről. Azonban már Freud tanítványai kezdtek az anya alakjára koncentrálni, hiszen a polgári családban ő él a gyerekekkel, ő a mindenható figura számukra. Főleg a pszichoanalízis budapesti iskolájának képviselői dolgoztak ki erről az alapvető kapcsolatról eredeti nézeteket (Hermann Imre, Ferenczi Sándor).

Ezen írása elején Freud nyíltan bevallja, hogy nem sikerült megoldania a női szexualitás rejtélyét. Maga is hiányosnak érzi elméletét, a költőkhöz és a jövő tudományához utalja olvasóit. Az elégedetlenség, illetve sikertelenség egyik oka nyilván az volt, hogy a férfiszexualitás jellegzetességeire, megfigyelésére építette fel A szexualitás elméletét, amely ezért kevéssé volt a nőkre alkalmazható. A női szexualitás rejtélyének megoldásához fel kellett volna tételeznie, hogy létezik női libidó, és alapvetően más lehet, mint a férfilibidó. Nem így látta, ezért nem sikerült megoldania a nőiség rejtélyét. Freud egy olyan energetikai modellt alkalmazott a libidinális energia működésének magyarázatára, amely az energia halmozódásának, majd kisülésének elvén alapszik; zárt rendszer, melyben az energia egyik csatornából átirányítható a másikba. Luce Irigaray feminista pszichoanalitikus veti fel azt a gondolatot, hogy a női szexualitás energetikai modellje nem ez, hanem alapvetően más: a fluktuációs rendezettség elvén alapul, ún. disszipatív struktúrák jellemzik.

Freud szerint az ember legalapvetőbb vonása az agressziós ösztön, evvel a Hobbes és Nietzsche által fémjelezhető tradícióhoz csatlakozik, az „ember embernek farkasa” felfogáshoz. Ebből a kettősségből, a pusztító, romboló ösztön és erósz összekötő, teremtő ösztöne ellentmondásából hozza létre Freud Erósz és Thanatosz ellentétes kettősét. Az élő szubsztanciát erósz tartja fenn, és mindig nagyobb egységekbe tömöríti, míg a halálösztön destruktivitása a külvilággal szemben agresszióban jelenik meg. A destrukció azonban Freud ösztöntana szerint befelé is fordul, mint miként az erósz önmagára is irányul, és mindkettő (Erósz és Thanatosz) együtt jár.

A nőnek ebben az elméletben a szexuális tárgy szerepe jut, és a kultúraellenes, visszahúzó erőé. A nő számára a szellemi alkotás hiányában fennmaradó lehetőség a testi reprodukció, ezáltal válhat normális nővé. Ez alapján nyugodtan minősíthetjük Freudot patriarchális gondolkodónak, ezért is a feminista kritika tárgya évtizedek óta.

Míg Freud alulról felfelé haladva, tehát az állati és fizikai természettől haladva az emberi természet felé próbálja megmagyarázni a pszichikai jelenségek okát (fejlődését), addig Franz Bardon az isteni természet mintájára elemzi az embert. Az isteni erők egyfajta leegyszerűsített képe maga az ember és a teremtett világ, Bardon szerint. Mivel Freud az állati erők fejlődéséből indul ki, ezért nem tud más magyarázatot adni a női szexualitásra, mint a "péniszirigység" stb. elméleteket, amik nem igazán váltak elfogadottá. Teljesen más a helyzet, ha a felső erőkből indulunk ki, ahol a teremtés és maga az ember is ennek "leegyszerűsítet" holografikus képeként jelenik meg. Franz Bardon rendszerében az evolúció nem más, mint az isteni erők egyre ponstosabb, strukturáltabb és fejlettebb megjelenése a világunkban. Vegyük tehát észre, hogy Freud gondolkodásában Bardon gondolkodását nem tudnánk megérteni, de Bardon gondolkodásában a freudi gondolkodás modellezhető (megérthető), tehát egy általánosabb világnézetről van szó. Most vetítsük ki mindezt az emberi pszichikára és magára a szexualitás kérdésére, ami valóban nagyon fontos, mivel nagyon komoly meghatározó erő az emberi pszichikában.
Ahhoz, hogy mindezt megtehessük szükséges néhány alap fogalom megértése, mint test, lélek, szellem. Maga az ember több struktúrából tevődik össze, melyek össze vannak kapcsolva. Ennek legegyszerűbb felosztása a három részre történik: fizikai test, a lélek és a szellem. A lélekkel foglalkozik a lélektan, tehát a pszichológia kutatásának a tárgya. A halhatatlan szellem (az isteni szikra) pedig a szellemtudomány, a mágia kutatásának a tárgya.

A teremtésben Isten maga a teremtő férfi jellegét képviseli és a teremtett befogadó világ a női jelleget fejezi ki. Valójában ezen szellemi rend mintájára a mi világunkban is, mint holografikus képben, mindenhol megjelenik a férfi és a női erő (jang és jin), és a köztük fellépő szerelem vagy szexualitás. Logikus tehát, hogy ez a szexualitás valójában a teremtő, kreatív erő. Fizikai világunkban a férfi és a női nemiség mindenhol megtalálható, ami egyértelmű tükröződése az isteni princípiumoknak, csak alacsonyabb szinten.

Mivel az emberben mind a férfi mind pedig a női jelleg is megtalálható egyszerre (mikrokozmosz), ezért felmerül egy másik kérdés is, hogy hol találjuk meg az emberben ezt a két jelleget a legmarkánsabban?
A férfi jelleget az alkotó szellem jelképezi, a női jelleget pedig a befogadó lélek hordozza. (Tehát a pszichológia tárgya elsősorban maga a női jelleg, a lélek fogalma.)
Ha mindezt sikerült megemésztenie az olvasónak, akkor talán már felesleges is tovább magyaráznom a szexualitás kérdését, mert minden egyértelmű lesz. Azok a kérdések melyekre Freud nem tudott feleletet adni, magától értetődő teljesen logikus következmények lesznek. Ami úgy tűnt, hogy érthetetlen, mint mondjuk a női szexualitás, rögtön logikus következményként jelenik meg és minden a helyére kerül. Ezzel kapcsolatban részletesebben lásd "A férfi és a nő szereleme" cikket.

Ha az emberi szellemnek sikerül a lelkét kellően megnemesíteni és a lélek "szellemtől áthatott, tiszta lesz", akkor eljuthat az asztrális halhatatlanság szintjére is, és a fizikai halál után megfoghatatlan lesz az asztrális lebontó erők számára (lást az "L" betű leirását Bardon kabbalájában). Ezzel a halhatatlan szellemnek nem kell megválnia lelkétől a fizikai halál után, tehát következő inkarnációjában óriási előnnyel indul. Mindez azt is jelenti, hogy a szexualitásnak nagyon sok szintje van. A szellem és a lélek kapcsolata is egyfajta szexualitás és szerelem, amire törekedni kell, mert fejlődésünk hordozója. Ezzel kapcsolatban lásd a "Lélek vagy Szellem?" cikket.
Szexualitásunkat nagyon sok formában élhetjük meg. Megélhetjük szinte csak állati szinten is, de a legmagasabb szellemi szinteken is. Amit Freud "elfojtásnak" nevez, az lehet egy magasabb szint is, és az elfojtás már nem volna megfelelő szó, hiszen a szerelem magasabb szintjei még magasabb kiteljesedést és gyönyört hordoznak. (Valódi szexualitásunk nem elfojtódik, hanem még jobban kiteljesedik.)

Természetesen mindez nem csak belső lelki fejlődésünkre vonatkozik, hanem a férfi és a nő párkapcsolatára is, ami szintén lehet a mágikus fejlődés útja (tantra). Az analógia törvényei szerint a férfi és nő kapcsolata valójában Isten és a "teremtett világ" kapcsolata és szerelme. Az ember mikrokozmoszában pedig a szellem és a lélek kapcsolata, ami szintén szexualitás (lásd "A férfi és a nő szereleme" cikket). Ez a szerelem, a fejlődés, a nemesedés, a jóság és a bölcsesség útja.

"Minden, ami teremtve volt, a szerelem aktusával volt megteremtve." (Franz Bardon)