Frabato regény eltérései a magyar és a cseh kiadásban

A Frabato regény 11. fejezetében elég nagy eltéréseket találtam a magyar és a cseh kiadásban. (Gondolom ez így van más nyelvű kiadások esetében is.) Az alábbi részben, ahol Urgaya isteni kinyilatkoztatást tesz közzé:

„Frabato, te hűséges fiam vagy, és én szeretlek téged. Örülök, hogy elvállaltad ezt a feladatot, a valódi mágikus beavatás nyilvánosságra hozását, bár ezen kívül is nehéz karmát kell majd elviselned. Előtted ismert, hogy azok, akik bármit csak részben valósítanak meg magukban, egyoldalúan fejlődnek. Az a kívánságom, hogy minden ember lehetőséget kapjon bejárni a felemelkedéshez vezető utat. Mindenkinek meg kell kapnia a lehetőséget, hogy ismereteket nyerjen a teremtés általános törvényeiről. Minden ember mindaddig újjá fog születni a Földön, amíg meg nem valósítja magában a teljes mágikus egyensúlyt.”

A cseh kiadásban viszont ezek a szavak teljesen másként hangzanak:

„Frabato, - znělo z Urgayových úst - ty jsi mým nejvěrnějším sluhou a já tě miluji. Tvá mise je těžká. Mou vůlí je, aby se člověk stal dokonalým a kráčel cestou dokonalosti, aby pochopil mou bytost a dosáhl poznání, jak jsem stvořil svět a univerzální zákony. Kdo jako svatý uskutečnil v sobě jen část mého Já, musí se narodit znovu, aby vše scházející dohonil.“

Ez az eltéres elég lényeges, tekintettel arra, hogy egy isteni kinyilatkoztatásról van szó. (Isten szavait Urgaya közvetítette a leírás szerint.) Szinte szószerinti fordításban így lehetne lefordítani a cseh szöveget:

„Frabato – hangzottak Urgaya szájából – te az egyik leghűségesebb szolgám vagy, és én szertelek téged. A te küldetésed nehéz. Az én akaratom, hogy az ember tökéletes legyen, és haladjon a tökéletesség útján, megértse lényemet, eljusson ahhoz a tudáshoz, hogy hogyan teremtettem a világot és az univerzális törvényeket. Aki mint szent, létrehozta magában lényemnek csak egy kis részét is, annak újra meg kell születnie, hogy mindazt, ami még hiányzik elérje.”

A két kiadás közt több helyen is vannak eltérések egyes gondolatokban, de ezek már nem annyira markánsak, mint az itt bemutatott részletben. Számomra viszont úgy tűnik, hogy a cseh kiadás gondolatai általában élesebbek és kifelyezőbbek.
Az a tény, hogy vannak bizonyos különbségek, nem lenne olyan nagy probléma, ha a jelentés nagyjából ugyanaz. Az viszont sokkal nagyobb probléma, hogy egy isteni kinyilatkoztatást teljesen másképp írnak le. Mindkét kiadás idézőjelbe teszi, tehát Isten szavainak pontos idézetére utalnak, de mindkét esetben ezek a szavak teljesen különböznek egymástól. Ez egyszerűen nem megengedhető.

Részletesebben összehasolítás után azt lehet mondani, hogy mindehol, ahol Urgaya Istenről vagy a jövőről beszél a testvéreknek, ott a magyar kiadásban kimaradnak ezek a gondolatok és mondanivalójuk ellaposodik vagy teljesen mást olvashatunk (de mindkét kiadás idézőjelbe teszi ezekete a szavakat). A pozitív és negatív erők viszonyát is kicsit más fényben tárgyalja.

Felmerül a kérdés, kinek volt ez érdekében, illetve ki vette azt a bátorságot, hogy átfogalmazzon gondolatokat?