A Vándor és az Akasztott ember arkánum kapcsolata

A Vándor arkánum hagyományos ábrázolása egy öregembert mutat, egyik kezében vándorbotja a másikban egy lámpás, amivel útját megvilágítja. Sötét csuhás ruházata titokba rejti kilétét, sőt még arca is alig kivehető, mintha csak csuhájába rejtené titkait. Lámpását is félig a köpenye mögé bújtatja. Az örök, rejtelmes, magányosnak tűnő, bölcs vándor, aki mentes minden egyéni ambíciótól és a világ frivoljától, biztosan járja küldetését. Lámpásának szinte vakító fényét csak azoknak mutatja meg, akik erre megérettek.
Ellentétben az Akasztott ember arkánummal, ahol egy fiatal, szinte mozdulni sem tudó fiút látunk, akinek az ábrázolása egy nagy paradoxon. Úgy gondolhatnánk, hogy valamilyen büntetés miatt van egyik lábánál fogva felakasztva, de jobban megfigyelve a hagyományos képi szimbolikát ez nem olyan egyértelmű, bár igaz, de számára ez az önfeláldozó szerep élete értelme is lehet. Két oldalán fatörzs, aminek hat és hat levágott ágcsonkja van, és tetején egy deszka, amire az fiú lába fel van akasztva. A fiú alatt virágok és zöld fű. Ruháján a hold jele. A fiú keze háta mögött összekulcsolva. Erszényéből szétszóródik pénze a földre, mint valami adomány. A bal oldalán aranypénz, a jobb oldalán ezüstpénz hull a földre. Furcsa szituációja ellenére mosolyog. Az elkeseredésnek semmi nyomát nem látjuk.
Ezen a képen szinte minden ellentmond egymásnak, szinte minden fordítva van. Már az is csoda, hogy még egyáltalán életben van, hiszen ilyen helyzetben az ember nem tud sokáig életben maradni. Az éghez egy kötél csatolja, ami paradox módon fogságának is az oka. Sok tarot a fiú fejéhez napsugarakhoz hasonló fényt is rajzol, ami a szentek glóriájához hasonlatos. Már azt gondolnánk, hogy ez valami értelmetlen semmitmondó ábrázolás, de nem. Az akasztott ember szimbolikája ugyan allegorikus, de helyes. Úgy fogalmazhatnánk meg egyszerűen, hogy az akasztott fiú az egekben jár. Valamilyen ideához csatolta magát, de valódi tapasztalat és gyakorlat nélkül, miáltal elveszítette lába alól a biztos talajt. A pénzét szétszórja, mert neki a földi dolgok nem fontosak. Teljesen ellentétes a bölcs vándorral, aki biztosan jár a földön, és nem szórja az igazgyöngyöket a disznók elé. Az akasztott ember mindent fordítva lát, úgy hiszi, hogy nagy tudása van, mert a szellemi dolgokhoz csatolta magát, és eljutott az igaz szeretethez vagy bölcsességhez, hiszen a szívét is szétosztaná, miközben nem látja, hogy mozdulni sem tud, és semmilyen gyakorlati hatást nem tud elérni.
Az ideákat és a szellemi tanítást az emberi kézzel legallyazott fatörzs és a deszka reprezentálja. A ruháján megjelenő hold szimbóluma jelzi érzékeny és fogékony jellemét. Gondolom, felismerhető ebben a szerepben sok ember, aki a vallási hit vagy az ezoterikus tanok lelkes követéje lett, és akit a mindent átfogó szeretet és a segítőkészség buzgósága vezérel, vagy áhítatba ejt. Naivitását és jóindulatát kihasználják (gyakran pénzét is elszedik) külömböző csalók, szellemi vezetők, ezoterikus tanítók, papok, más humánus szervezetek, politikusok stb.
Az akasztott ember sokáig nem maradhat ebben az életveszélyes pozícióban, és a Gondviselés mindent megtesz, hogy segítségére siessen. Ezt a kegyelmet, az arkánum ábrázolásában a zöldellő fű és a földből kisarjadó csodálatos virágok és a felkúszó növények szimbolizálják.

Az "Akasztott ember" ábrázolását másként is értelmezhetjük, miszerint a materializmushoz, mint valláshoz vagy világnézethez jutunk el. Ebben az esetben az ideák lényege, hogy a szellem és a lélek világát az anyag hozza létre, nem fordítva. Tehát nem Isten teremti az embert, hanem az ember teremti az Istent. Az anyagot és az életet nem a szellem hozza létre, hanem az anyag hozza létre az életet és a szellemet (információt) is. Ez szintén egyfajta vallás, mert az élet kifejlődésének a földön statisztikailak (és tudományosan is) szinte semmilyen esélye sincs. Véletlen próbálkozások "evolúciója", de ez a szellemi erők vezetése nélkül esélytelen. Ezzel az akasztott ember mindent fordítva lát. Az ideák melyekhez csatolja magát csupán emberi okosságok, miszerint mindennek forrása az anyagban keresendő, mert az a biztos és mérhető. Ez a meggyőződés azt eredményezi, hogy elveszíti a biztos talajt lába alól és a föld valódi kincseit is (kipotyog zsebébő az arany és az ezüst), soha nem lesz képes eljutni a mágikus megismeréshez. Szelleme földhöz ragadt lesz, tehát mindent fordítva lát.
Valójában a materilizmus állítását igaznak vehetjük, miszerint Istent az ember teremtette magának, mert ez is megtörtént. Ez is egy igazság, de ez nem a teljes igazság, mert ez nem zárja ki, hogy Isten teremtette a világot, melyre szintén sok bizonyíték van. Csupán a termodinamika második főtételén elgondolkodva a materialista világnézet már romba dönthető, melyet nem szívesen feszegetnek tudományos körökben.

A tarot szimbolikája megint egyértelmű és hűen ábrázolja a Vándor és az Akasztott ember ellentétét és kapcsolatát. Mondanivalója, hogy a mágikus fejlődéshez nem elegendő csupán egy eszmei fellobbanás vagy idea elfogadása, hanem kemény munka és gyakorlat, mely nélkül nem várható semmilyen számottevő előrelépés.
A dualitás az egyik oldalán mágikus bölcsesség útját látjuk, és a másik oldalon, a misztikus, intelektuális, filozofikus ismeretek és ideák világát. A bölcsesség korántsem azonos az intelektuális tudással, vallásos nézettel vagy ideákkal. Aki a mágiát csupán, mint ismeretkeket sajátitja el, soha sem lesz képes teljes mértékben megérteni, és a gyakorlatban használni ezeket az erőket.

Más megfogalmazásban az igaz szándékú embereknek (akasztott ember) szükségük van mágikus vezető erőre (a vándor hatása, példája, tanítása), mely vezeti, összetartja és egységet teremt, mert egymaguk nem igen képesek fejlődni és végsősoron szinte semmilyen gyakorlati eredményt nem tudnak elérni. Gyakran csak kihasználják jóindulatukat és naivitásukat.

Mélyebb megértéshez [A hit valódi fényéről] és [Az ima erejéről]" cikkeket ajánlom, és Franz Bardon: FRABATO (PDF CZ) regény elolvasását.