Menu

Az Énekek éneke,
mint önmegismerésünk legrejtettebb titkai

The Song of Solomon as the most hidden secrets of our self-knowledge

Az Énekek éneke (vagy Salamon éneke) egy olyan bibliai könyv, amelyet sokféleképpen értelmeztek az évek során [1], [2], de talán az egyik legmélyebb olvasat a mágikus fejlődés és az isteni szeretet és a romantikus szerelem inspiráló szimbolikájában rejlik. Ez a cikk arra hívja fel a figyelmet, hogy az Énekek éneke nemcsak a férfi és nő közötti szerelemről szól, hanem úgy is értelmezhető, mint egy sokkal mélyebb, belső mágikus fejlődési folyamat és az önmegismerés leírása. Ahogy látni fogjuk, ez az értelmezés nem mond ellent a már ismert tradicionális értelmezéseknek, sőt inkább még gazdagítja ezeket.

Három szereplő közötti történet

Az Énekek éneke története egy férfi (Salamon), egy nő (Sulamitka) és egy pásztorfiú közötti szerelmi kapcsolatot tár elénk. Salamon a gazdag és hatalmas király, aki udvarol Sulamitkának, aki egy egyszerű, vidéki lány. A férfi és nő közötti kölcsönös vonzalom, amelyet a testi vágyak és érzelmek határoznak meg gazdag költői képekben jelenik meg. Sulamitka választás előtt áll, de Salomon udvarlása és gazdagsága ellenére hűséges marad szerelméhez, a pásztorfiúhoz. Ennek a történetnek a középpontjában nemcsak a szerelem férfi és nő között, hanem egyfajta választás és a lelki tisztaság kérdése is szerepet kap.
A szöveg aránylag nehezen értelmezhető költői megfogalmazása miatt, arról nem is beszélve, hogy nagyon oda kell figyelni, hogy mikor ki beszél, mert ez nincs feltüntetve a szövegben.

A történet tradicionális értelmezése és mondanivalója

A tradicionális szimbolikus értelmezés szerint az Énekek éneke az Isten és az Ő népe közötti szeretetet szimbolizálja. Ebben az értelemben Sulamitka, a nő, az izraelita nép szimbóluma, Salamon a világ csábító gazdagsága és hatalma, míg a pásztorfiú maga Isten szeretetét és szellemi tisztaságát képviseli. A történet tehát nemcsak a földi, hanem az isteni, transzcendens szerelem és a választás szimbolikáját is magában rejti.

Más értelmezésekben a lelki és szellemi kapcsolatok tisztaságát emelik ki:
A pásztorfiú ábrázolása a tiszta, szellemi szeretetet, a belső érdemeket és az őszinteséget képviseli. Az ő kapcsolatuk, amelyet Sulamitka választ, szemben áll a királyi udvar világával, amely lehetőségeket, hatalmat, gazdagságot kínál, de talán üres, felszínes. A pásztorfiú a hiteles, tiszta, szeretetteljes kapcsolatot jelenti, amely túlmutat a külsőségeken és a világ által kínált dolgokon. Ez a szimbolizálhatja az emberi lélek vágyát a valódi, isteni szeretet iránt.

Ez által jobban és mélyebben megérthetjük a TAROT szimbolikáját is, ahol a Szeretők arkánuma a szabad választás motívumát is tartalmazza.

Az ember belső világának képe

Az értelemezés, amit itt szeretnék kifejteni, arról szól, hogy az Énekek éneke értelmezhető úgy is, mintha az egész történet az ember belső világában játszódna le. A három főszereplő egy ugyanazon emberben, annak három belső jellege, illetve mindhárom szereplő egy ember belső világának valamelyik alakja. Az ember belső világának legegyszerűbb felosztása a test, a lélek és a szellem fogalmak tükrözik, ami ebben az esetben elegendő alapot fog biztositani a megértéshez. A történet három szereplője szimbolizálhatja az ember három aspektusát: Salamon a test (fizikai valóság), Sulamitka a lélek (asztrális test), és a pásztorfiú a szellem, mint az isteni szikra, vagy önvaló, az emberben.

Először vegyük észre Salamon (שלמה) és Sulamitka (שולמית) nevek hasonlóságát. Mintha a szerző ezzel is utalni akart volna arra, hogy a két szereplő valójában ugyanazon személy csak más szerepben. Sulamitka neve a "salam" szó gyökérből származik, ami a béke és a teljesség fogalmát hordozza. Salamon neve, szintén a "salam" gyökérből ered, a békét, harmóniát és teljességet kereső férfi.

A történet szimbolikus jellegét illetően, több motívumot fedezhetünk fel.
A szerzője Salamon, de mégis a történetben főként Sulamitka rejtett belső világának érzelmei jelennek meg, tehát a történet szerzőjének inkább Sulamitkának kéne lennie. (Ez egy ellentmondás lenne, de ha a történet jelképes és egyetlen emberben játszódik le, akkor ez már nem jelent semmilyen problémát.)
Sulamitka azt is elmondja, hogy bátyjai megharagudtak rá és a szőlőskertek őrzőjévé tették.
Miért kell őriznie a szőlőskerteket? A szövegből kiderül, hogy a rókák miatt, nehogy a rókák kárt tegyenek a szőlőskertben. (Salamon éneke 2:15) Talán mindenki egyetért azzal, hogy a szőlőskertet ugyan több kártevő fenyegetheti, de a rókák egyáltalán nem jelentenek ilyen veszélyt a szőlőskertekre.
Mindebből arra következtethetünk, hogy nem valós rókákról és nem valós szőlőskertekről van szó, hanem ezeket a fogalmakat szimbolikusan kell értelmeznünk.

Szimbolikus elemek

Ha viszont a szimbolikus értelmezést kell előnyben részesítenünk, akkor feleletet kell adni más kérdésekre is.

Kik Sulamitka bátyjai?
"Ne nézzetek engem azért, mert bőröm sötét, mert a nap rám tekintett. Anyám fiai megharagudtak rám; a szőlők őrizőjévé tettek, noha a magam szőlőjét nem őriztem." (Salamon éneke 1:6)

Mi Sulamitka saját szőlője, amit nem őrizhetett, mert mások szőlőjét kellett őriznie?

Kik Jeruzsálem leányai, akiket Sulamitka figyelmeztet, hogy ne próbáljanak benne szerelmet ébreszteni, amíg a szerelem nem lesz teljesen érett.
"Megesketlek titeket, ó Jeruzsálem leányai, a gazellákra és a mező szarvasünőire, ne próbáljatok fölébreszteni és fölkelteni bennem a szerelmet, míg az nem akarja." (Salamon éneke 2:7, 3:5, 5:8, 8:4)

"Miben különb a te kedvesed a többi kedvesnél, ó asszonyok legszebbje?
Miben különb a te kedvesed a többi kedvesnél, hogy ilyen esküre kötelezel bennünket?" (Salamon éneke 5:9)

Kik a város őrei, akik megtalálják Sulamitkát és rosszul bánnak vele?
"A várost járó őrök rám találtak. Ütöttek és megsebeztek. Levették rólam széles kendőmet a falak őrei. (Salamon éneke 5:7, 3:3)

Maga a szerző is megkérdezi tőlünk, hogy ki az a leány, aki kedvesére támaszkodva jön?
"Kicsoda ez a leány, aki a puszta felől jön kedveséhez bújva?" (Salamon éneke 8:5)

"Kicsoda ez a leány, aki úgy tekint alá, mint a hajnal, szép mint a telihold, tiszta mint a ragyogó nap, és áhítatot keltő, mint a zászló köré gyűlt csapatok?" (Salamon éneke 6:10)

Másik esetben azt kérdezi, hogy mit látunk Sulamitka alakjában, mert olyan, mint két tábor tánca. Mi ez a két tábor tánca?
"Mit láttok Sulamiton?"
"Két tábor táncához hasonlót!" (Salamon éneke 6:13)

Miért lett olyan fontos ez a szerelmi költemény, hogy még a Bibliába is bekerült, mint isteni ihletésű, szent könyv?
"Tégy engem, mint pecsétet a szívedre, mint pecsétet a karodra! Mert a szerelem erősebb, mint a halál és a hűsége rendíthetetlen, mint a sír. Lángja, mint lobogó tűz, JAH lángja. Áradó vizek sem olthatják ki a szerelmet, a folyók sem sodorhatják el. Ha valaki háza minden kincsét felkínálná a szerelemért, gúnyolódva megvetnék érte." (Salamon éneke 8:6,7)

Mivel az összefüggések magyarázatához egy egész könyvet lehetne írni, ezért csak nagyon röviden, csak pár gondolatban fogom tárgyalni a legfontosabb részeket, és a többi összefüggés és jelkép megfejtését az olvasó jártasságára és önismeretére bízom. Aki viszont a valódi hermetika híve, akkor őt arra bíztatom, hogy ne olvassa tovább ezt a cikket, hanem önmegismerése által próbáljon meg feleletet adni ezekre a kérdésekre, mert ez által mélyebb belső megértéshez juthat, amit szavakban nehéz kifejezni.

Sulamitka bátyjai, a szőlő, Jeruzsálem leányai, mint szimbólumok

Mivel Sulamitka a lélek, ezért bátyjai, akik óvni akarják Sulamitkát, a tudati gondolkodás elemei, akik más szőlőskertek őrzőjévé teszik Sulamitkát. A szőlő, mint egy szimbólum jelenik meg, ahol az ember jelleme gondolati és érzelmi világa értéket és gyümölcsöt terem a cselekedetekben. Sulamitkát arra utasítják, hogy más érzelmi erőkkel foglalkozzon, mint a szerelem, ami más gyümölcsöket hoz. Ezért Sulamitka saját legbelsőbb vágyait és értékeit, tehát saját szőlőskertjét nem őrizheti.
A szőlő ebben az értelmezésben nemcsak a fizikai vagy anyagi gazdagságot szimbolizálja, hanem egy sokkal mélyebb lelki jelentést is hordoz. A szőlő az érett lelki értékek, a szellemi gyümölcsök szimbóluma, amelyeket a lélek bennünk lévő szeretetének formájában őrizni kell.

Ebből azt is látjuk, hogy Sulamitka nem egyszerűen a lélek, hanem annak is a legbelsőbb és legtisztább magjakét jelenik meg, mint az "asszonyok legszebbje" (Salamon éneke 5:9). A lélek más érzelmi erői és az érzékek is, mint Jeruzsálem leányai jelennek meg, akik ugyan szerelmet tudnának ébreszteni, más érzelmi és testi érzékek által is, de Sulamitka esküvel kötelezi őket, hogy ezt ne tegyék meg.
Ez a figyelmeztetés többször ismételve van a szövegben, ami jól mutatja, hogy Jeruzsálem lányai, akik szerelmet tudnának ébreszteni Sulamitkában, szintén szimbolikus jelentést hordoznak.
Sulamitka nem egy érzéki testi szerelmet keres, hanem annak sokkal magasabb formáját, ami nem csak férfi és a nő közti szerelmet hordozza, hanem az isteni szerelmet is magában foglalja. Ennek a gondolatnak mélyebb megértése, miszerint a férfi és a nő közti romantikus szerelem és a szexualitás is, képes inspirálni az isteni, transzcendens szerelmet könnyen belátható.

Isten és a teremtett világ kettőssége férfi és női (jang / jin) kapcsolatot mutat. Ez a két polaritás mindenhol megjelenik a teremtésben. Az ember mikrokozmoszában is megtalálható, mint a szellem és a lélek kapcsolata, illetve szerelme. Ennek mélyebb magyarázata "A férfi és a nő szexualitása és szerelme" cikkben részletesen ki van fejtve, ezért itt ezt már nem részletezem.
Az Énekek éneke történetében valóban egy földi szerelem ábrázolásáról van szó, amely a férfi és nő közötti erős érzelmi és testi vágyakozást mutatja be. Ugyanakkor a szerelem ebben az értelmezésben egyfajta szellemi ébredést, belépést az isteni szeretetbe is képviselhet, ahol a testi vágyak és a szellemi tisztaság találkoznak. Fontos viszont megjegyezni, hogy a testi vágyak nem szükségszerűen negatívak, hanem az emberek szellemi fejlődésének egy fontos aspektusai. A test nem csupán a fizikai vágyak szimbóluma, hanem a világi tapasztalatok és az érzéki világ átélése is.

"Minden, ami teremtve volt, a szerelem aktusával volt megteremtve." (Franz Bardon)

Város és őrei, mint szimbólumok

A város sokféle jelentést hordozhat: a világot, a kulturális és társadalmi normákat, illetve egy szervezett, kontrollált világot is szimbolizálhatja, amely gyakran elnyomja az egyéni, spirituális vágyakat és a belső fejlődést. Ha Sulamitka elhagyja a várost, akkor talán szimbolikusan azt jelenti, hogy megszabadul a társadalmi normák és a fizikai vágyak hatalmától, hogy spirituális keresésre induljon, amely a szeretet és a tisztaság magasabb szintjeit célozza.
A város és őrei tehát lehet egy olyan szellemi börtön, amelyben a fizikai vágyak és az anyagias szemlélet dominálnak, és a város elhagyása a szellemi szabadság keresését, illetve a mélyebb önismeretet jelentheti.

Sulamitka, mint két tábor tánca

Salamon egy helyen Sulamitkát úgy írja le, mint aki a két tábor táncát járja.
Ez a kifejezés azt jelképezheti, hogy Sulamitka a test és a szellem között egyensúlyozik, próbálva harmonizálni a földi vágyakat és a szellemi tisztaságot. A tánc a dinamikus egyensúlyt, a kölcsönhatást és a harmóniát szimbolizálja, amelyet Sulamitka megél.

A szellem leereszkedése

Az Énekek éneke történetében Sulamitka, aki a lélek szimbóluma, nem képes saját erejéből elérni a szellemi tisztaságot és harmóniát, hanem a szellemnek kell, hogy leereszkedjen hozzá, hogy felemelje őt.
Ez a szellemi felemelkedés akkor válik valósággá, amikor Sulamitka képes befogadni ezt a szellemi tisztaságot, és a szellem (mint az isteni szikra) ereje és szerelme által eléri az igazi szeretetet és a megvilágosodást.

"Csak egy megnemesedett lélekben tudnak az univerzális törvények hatni." (Franz Bardon)

Ez a tanítás tökéletesen megfelel annak a hermetikus felfogásnak, amely szerint az isteni szellem az, ami megnyilvánul az emberben, és nem az ember képes saját erejéből felemelkedni az isteni világba. Az isteni energia mindig leereszkedik, hogy megadja az embernek a lehetőséget a megvilágosodásra és felemelkedésre. Viszont az isteni erők csak egy befogadni alkalmas, tehát kellően megtisztított jellemben (lélekben) tudnak megjelenni, ami a szerelem által történő egyesülés és transzformáció folyamata. Ezt az alászállást Jézus története is példázza, amikor a Szent Szellem leszállt Jézusra. A lélek és szellem kapcsolatában kifejtett elgondolás, miszerint nem a lélek emelkedik fel a szellemhez, hanem a szellem jön le a lélekhez, párhuzamba állítható az Isten és ember kapcsolatával is. Itt is igaz, hogy az ember nem képes saját erejéből felemelkedni Istenhez, hanem Isten az, aki leereszkedik az emberhez, hogy felemelje őt, ha az már képes befogadni Isten szellemét (vagy annak egy részét).

Franz Bardon leírja a kinyilvánított isteni akaratot, miszerint:
"Az én akaratom, hogy az ember tökéletes legyen, és haladjon a tökéletesség útján, megértse lényemet, eljusson ahhoz a tudáshoz, hogy hogyan teremtettem a világot és az univerzális törvényeket. Aki, mint szent, létrehozta magában lényemnek csak egy kis részét is, annak újra meg kell születnie, hogy mindazt, ami még hiányzik elérje." (Franz Bardon: Frabato)

Asztrális halhatatlanság

Mint tudjuk, az ember fizikai halála után a test szétbomlik és idővel a lélek is lebomlik a leglényegibb maradandó magjára, mely egy fénymaghoz hasonlítható. A lélek lebomlása a fizikai halál után még évekig is eltarthat az asztrális térben (a túlvilágon). A lélek nem inkarnálódik csak a szellem.
Franz Bardon kabbalájában az "L" betűnél leírja azt a szintet, amikor az ember szelleme már képes a magas isteni erkölcs értékeit magáévá tenni, akkor képes lesz eljutni az asztrális halhatatlanság szintjére.
Ez azt jelenti, hogy az ember halála után a túlvilágban a lélek már nem lesz megfogható az asztrális lebontó erők számára, mert a szellemtől teljesen áthatott lesz (átszellemesedett). Ennek jobb megértése érdekében, lásd ezt a cikket: "Mi történik a halál után". Ez a cikk olyan ismereteket tár elénk a lélek és a szellem viszonyáról, melyek ismerete nélkül nehezen lennének megérthetők az itt kifejtett gondolatok.

Ha ezt a tanítást párhuzamba állítjuk az Énekek énekével, akkor azt mondhatjuk, hogy az asztális halhatatlanság egy olyan állapot, amely akkor válik elérhetővé, amikor a lélek átszellemesedik, illetve azt képes lesz befogadni. A szellem, mint az isteni szikra, és lélek közötti szerelem az, ami lehetővé teszi, hogy a lélek szellemi szintű halhatatlanságot érjen el, mivel a megnemesített szellem ereje elérheti és felemelheti arra a szintre, ahol a lélek már nem bomlik le. Ez a szerelem valódi, isteni szerelemként áramlik át a lélekbe, és felemeli azt a szellemi magasságokba, amelyek túllépnek a fizikai világ korlátain.

Ebből érthetjük meg, hogy miben különbözik annyira Sulamitka kedvese más kedvesektől, amit Sulamitkától kérdeznek Jeruzsálem leányai. (Salamon éneke 5:9) A pásztorfiú ebben az értelemben nem egyszerűen a szellem, hanem annak is a legtisztább és legnemesebb isteni része.

"Az érett szellem eljutott arra a meggyőződésre, hogy az isteni princípium része, ezért utat keres, hogy a legnemesebb isteni princípiummal azonosuljon." (Franz Bardon)

Sulamitka számára a szerelem nemcsak egy érzéki élmény, hanem a legbensőbb lelki érték, ami mindennél fontosabb. Ez a szerelem, amely az isteni szeretetet (a kozmikus szeretet) és a legmagasabb szintű harmóniát képviseli, az egyetlen olyan dolog, amely megér minden kincset. A lélek számára a szerelem isteni ajándékként van jelen, amely a legmagasabb szintű szellemi felemelkedéshez vezet.

Az értelmezés haszna és jelentősége

Ez az értelmezés nem zárja ki a hagyományos olvasatokat, hanem megerősíti és gazdagítja azokat.
Az Énekek éneke a testi vágyak és az isteni szeretet közötti választás szimbóluma, amely a szellemi fejlődést és a magasabb rendű harmóniát képviseli. Salamon, mint a bölcs talán pontosan ezért tartotta olyan fontosnak ezt a könyvet, mert a szerelem nem csupán egy földi érzelem, hanem egy isteni transzformációs folyamat, amely a halhatatlanság felé vezethet. Ezzel a hermetikus olvasat egy másik dimenziót ad a könyvnek, amely ugyanakkor nem zárja ki a bibliai üzenetet, hanem még erősebben hangsúlyozza azt, az ember belső fejlődése és önmegismerése szintjén.
Salamon, isteni inspirációtól vezetve, egy titkos utat mutatott meg az embereknek az önmegismerés, a boldogság, a bölcsesség és Isten megismerése felé.
Mindezt nagyon sok költői jelképben fogalmazta meg, hogy azok számára legyen csak érthető, akik erre már megérettek (a romantikus szerelem terén is), tehát ennek a könyvnek tisztaságát és szépségét fel tudják fedezni. A könyv rejtett értelme valódi önmegismerés nélkül nem érthető meg, csak felületessen. (Órigenész és Jeromos elmondják, hogy régen a zsidók nem engedték meg fiataljaiknak, hogy elolvassák ezt a könyvet harminc éves korukig.)

"Ha megismeritek önmagatokat, akkor megismertettek és fölismeritek, hogy az élő Atyának fiai vagytok.
De ha nem ismeritek meg önmagatokat, akkor szegénységben lesztek, és ti magatok lesztek a szegénység." (Tamás gnosztikus evangéliuma 2.)

Kapcsolódó cikkek:
Franz Bardon előadásainak jegyzeteiből
Lélek vagy szellem, illetve mi történik a halál után?
A férfi és a nő szexualitása és szerelme

Az Énekek éneke, mint önmegismerésünk legrejtettebb titkai