Menu

A kozmikus gondolat

Rövid összefoglaló Rudolf Steiner előadásából, 1914-ben, Berlinben: "Az Emberi és a Kozmikus Gondolat, GA 151" címmel.

Ezt az összefoglalót a hegyről lefolyó patak példázatával kezdeném. Mindannyian tudjuk, hogy a víz lefolyását a hegyről, a vízre ható gravitációs érő okozza. De tételezzük fel, hogy valaki ezt nem ismeri, és a következő magyarázattal szolgál: "Én azt látom, hogy a felső víz tolja lefelé a lenti vizet, illetve a vízcseppek egymást tolják lefelé, és ezért folyik a patak lefelé."
Természetesen ma ezt a magyarázatot mindenki bolondságnak tartaná ismerve, hogy ennek oka a gravitációs erő. Viszont, gyakran észre sem vesszük, hogy máshol, például történelem magyarázatában, könnyen elfogadjuk az ilyen érverést. Amikor a történész azt mondja, hogy valami azért történt meg, mert előtte valami más megtörtént. Viszont ez a gondolatmenet néha pontosan olyan, amilyet a patakkal kapcsolatban mondott az, aki nem ismerte a gravitációt. Legtöbbször meg sem fordul fejünkben, hogy a történelem eseményei valamilyen erők hatására történhetnek, esteleg kozmikus szellemi erők hatásai.

Rudolf Steiner a filozófia fejlődésével és áttekintésével bizonyította a kozmikus szellemi erők létezését és hatását az emberi gondolkodásra, melyek állandóan hatnak világunkra szellemi erejükkel. A bizonyításához csaknem minden fontosabb világnézetet és irányzatot igyekezett a kozmikus világ mintájára elrendezni. Szellemi látása azt is lehetővé tette, hogy mindezt meg is tudta indokolni ebben, és sok más munkájában is, aminek nem csak teoretikus, de gyakorlati eredményei is vannak. Így lettek a csillagjegyekhez hozzárendelve a megfelelő világnézetek, és a bolygók szféráihoz a világnézetek egyes hangulatai (módjai), melyek minden csillagjegyben megjelenhetnek.
(Mint tudjuk egy csillagjegy nem jelenhet meg egy másik csillagjegyben, viszont a bolygók minden csillagjegyben megjelenhetnek, ha az astrológiát vesszük alapul.)
Ezzel kapcsolatban lásd a "A mennyei szférák hierarchiája" cikket.

foto A világnézetek

Csillagjegy	Világnézet
1. Kos	idealizmus
2. Bika	racionalizmus
3. Ikrek	matematizmus
4. Rák	materializmus
5. Oroszlán	szenzualizmus
6. Szűz	fenomenalizmus
7. Mérleg	realizmus
8. Skorpió	dinamizmus
9. Nyilas	monádizmus
10. Bak	spiritualizmus
11. Vízöntő	pneumatizmus
12. Halak	pszichizmus

foto A világnézet hangulata, módja
(mely mind a 12 csillajegyben lehetséges. Ez azt jelenti, hogy a gnosztikus lehet például idealista, materialista, racionalista, spiritiszta stb., ahogy a Szaturnusz is lehet mind a 12 csillagjegyben. Az empirista is lehet mind a 12 világnézetben, ahogy a Nap is lehet mind a 12 csillagjegyben.)

Szféra	Gondolkodási mód, hangulat
3 - Szaturnusz	gnoszticizmus
4 - Jupiter	logizmus
5 - Mars	voluntalizmus
6 - Nap	empirizmus
7 - Vénusz	miszticizmus
8 - Merkúr	transcendentalizmus
9 - Hold	okkultizmus

A világnézetek tónusai, árnyalatai

Hatás	Tónus, árnyalat
Nap, nappal	teizmus
Hold, este	intuicionizmus ?
Földövi zóna, váltakozás	naturalizmus

Önmagunkban egyesíthető világnézet

Megértés, egyesítés	Világnézeti filozófia
Ember, Föld	antropomorfizmus

Ebben az előadásban a valódi gondolkozásról is sok szó esik, mivel a legtöbb ember valójában igen keveset gondolkodik a szó valódi értelmében. Célja a gondolat és a gondolkodás életre keltése. Rudolf Steiner kijelenti, hogy gondolkozásunk valódi mozgatója nem az agyunk, hanem a szellemi lények hatásai, melynek nyomán a gondolatok, mint rádióvevővel befogott adás jelennek meg bennünk, ha rá tudunk ezekre helyesen hangolódni. Ezeket a gondolatokat Franz Bardon is megerősítette írásaiban.
Lásd még: The Study of Man, GA 293
Ezzel kapcsolatban lásd ezt a cikket: Beszélgetés a mesterséges intelligenciával a tanulásról, az isteni lényekről és az önegismerésről

Ezt a modellt összehasonlítva a Föld feletti zóna 12x30 elelöljárójárójával, számomra nehezen sorolhatók ilyen világnézeti kategóriákba, amihez elegendő elolvasni a szellemi lények jellemzését (Franz Bardon: A mágikus evokáció gyakorlata). Még a Jupiter 12 géniusza is, akik a 12 csillagjeggyel kapcsolatban vannak, sem sorolhatók ilyen kategóriákba.

Az előadásban megjelenik Isten létezésének ontológia bizonyítása is, ami itt nem teljes, illetve hibás. Ennek teljes és hibátlan bizonyítását később Kurt Gödel végezte el, lásd itt.

Bár Rudolf Steiner rendszere átfogó és sokrétű, van néhány filozófiai irányzat és gondolkodási áramlat, amelyek nem képezik közvetlen részét az antroposzófiának, mégis jelentős hatással voltak más területekre, és számos tanításuk fontos szerepet játszik a filozófiai és vallási diskurzusban. Íme néhány ilyen irányzat:

1. Existencializmus: Az existencializmus (pl. Jean-Paul Sartre, Martin Heidegger) a személyes szabadságot, az egyéni felelősséget és az emberi lét abszurditását helyezi középpontba. Ez az irányzat szoros figyelmet fordít a létezés kérdéseire, a szenvedésre és a végső értelmet kereső emberi küzdelemre. Steiner inkább a kozmikus szellemi fejlődésre, valamint az emberiség kollektív sorsára összpontosít, így az existencializmus, amely a személyes élményeket és a létezés konkrét aspektusait hangsúlyozza, nem kapott ekkora szerepet nála.

2. Pragmatizmus: A pragmatizmus, amelyet William James, John Dewey és Charles Peirce képviseltek, a gyakorlat és az alkalmazhatóság szempontjából közelíti meg a filozófiai kérdéseket. A pragmatizmus szerint az igazság nem abszolút, hanem a tapasztalatok és cselekvések eredményeiből származik. Steiner inkább a szellemi és kozmikus törvényszerűségekkel foglalkozott, míg a pragmatizmus a mindennapi élet és a praktikus alkalmazhatóság kérdéseit tette előtérbe.

3. Szkepticizmus: A szkepticizmus filozófiai irányzata a tudás korlátozottságát és a megismerés határait hangsúlyozza. Az antroposzófia, Steiner tanításai szerint, a spirituális tapasztalatokra és a kozmikus ismeretekre helyezi a hangsúlyt, míg a szkeptikus irányzat inkább a kételkedést és a tudományos módszer tiszteletben tartását részesíti előnyben. A szkepticizmus és Steiner gyakorlati filozófiája alapvetően más alapokon nyugszik.

4. Hermetizmus: Bár a hermetikus filozófia és a mágia több szempontból hasonló Steiner spirituális tanításaihoz, a hermetizmus inkább egy titkos tudomány és a személyes szellemi erők fejlesztésére összpontosít. Míg Steiner rendszerében a szellemi fejlődés a közösség és a társadalom számára is fontos, addig a hermetizmus gyakran a misztikus és individuális tapasztalatok, valamint a titkos tanítások köré szerveződik.

5. Taoizmus: A taoizmus, amely a keleti filozófiák közé tartozik, a természetes rend, a harmónia és az univerzum törvényeinek tiszteletben tartására épít. Steiner filozófiájában inkább a szellemi erők és az asztrológia központi szerepe jelenik meg, míg a taoizmus egy harmonikus, passzív szemléletet képvisel, amely a világegyetem természetes ritmusához való alkalmazkodásra összpontosít.

6. Zen buddhizmus: A zen buddhizmus a meditációval és a személyes tapasztalatokkal dolgozik, különös figyelmet fordítva a tudat tisztítására és a belső megvilágosodásra. Steiner tanításai inkább a szellemi világ megértésére és a kozmikus törvényszerűségekre helyezik a hangsúlyt, míg a zen buddhizmus a tudat jelen pillanatra való koncentrálására és a személyes tapasztalatokra összpontosít.

7. A fenomenalizmus, amelyet Edmund Husserl alapított, Steiner renszerében kicsit másként értelmeződik. A Szűz csillagkép Steiner rendszerében szimbolikusan és kozmikusan fontos szerepet kap. A csillagképekhez és a szellemi energiákhoz való kapcsolódás az antroposzofiában nem csupán a fizikális jelenségek vizsgálatáról szól, hanem a kozmikus tudat és az isteni világ megértéséről is. Ez egy olyan szellemi eszközként jelenik meg, amely segíthet az embereknek elérni a magasabb tudati állapotokat és így szorosabb kapcsolatba kerülni a szellemi világokkal.

8. Szintén sehol nem szerepel a humanizmus. A humanizmus filozófiája az emberi élet értékeinek és méltóságának elismerésére épít, és az emberi értelem, kreativitás és szabad akarat alapján kívánja elérni a boldogságot és a társadalmi jólétet. A tudományos és racionális megközelítésekkel, a társadalmi igazságossággal és a vallásos vagy világi világképekkel kapcsolódva, a humanizmus alapvetően az emberi jogok, a szabadság és a felelősség vállalására épít. A humanizmus nem tagadja, de elutasítja a determinált sorsot, mivel az ellentétes az emberi szabadság és autonómia eszméjével. A humanizmus így feltételezi, hogy az ember alapvetően tudatos önmagával szemben, és képes a szabad akarat és felelősségvállalás révén formálni az életét, a karma és sors viszont sok ember számára sokszor meghatározó hatással bír. Ahhoz, hogy valóban szabad döntéseket hozzunk, el kell érni egy bizonyos fejlettségi szintet, és meg kell értenünk saját tudatalattinkat, karmikus mintáinkat, és azokat az erőket, amelyek befolyásolják életünket. Tehát humanizmus csak ezen fejlettségi szint teljesítése után válik reális irányzattá. Ezzel kapcsolatban lásd ezt a cikket: Franz Bardon előadásainak jegyzeteiből

9. Individualizmus, mely nagyon jól illeszkedik a vízöntő peneumatizmusához.

Összefoglalva, bár Steiner rendszere gazdag és sokrétű, több filozófiai irányzat is létezik, amelyek más megközelítésekkel dolgoznak, és amelyek más aspektusokat helyeznek középpontba. Az említett irányzatok ugyan közvetlenül nem képezik részét az antroposzofiának, de hatással voltak más területekre és filozófiai diskurzusokra.

Gondolatok a planetáris szférák filozófia irányzatairól

Szaturnusz
A gnoszticizmus tudáson kívül hangsúlyozza, hogy az igaz tudás (gnózis) elérése nemcsak a logikai következtetések révén, hanem a belső, személyes szellemi tapasztalatokon keresztül történik. A gnózis nemcsak szellemi/intellektuális, hanem transzcendens, intuitív és misztikus tapasztalat is, mely mélyen beírodik belsőnk lényegébe. Éppen ez a folyamat különbözteti meg a gnózist a tudástól, mely általában a Merkúr szféráját jelöli.
A Szaturnusz szférájához sorolhatjuk még a karmikus determinizmust is. Bizonyos mértékben az etikai racionalizmus, logizmus, intuicionalizmus, karmikus determinizmus lényegi elemei a gnoszticizmus által egységes strukturált rendszert hoznak létre.

Jupiter
Steiner ide a logizmust helyezte, mely képes nagy struktúrák szinte önmaguktól történő szerveződésére. Ide csatolhatók még a progresszív humanizmus / optimista evolúció irányzatai is. Miért ezek a filozófiai irányzatok?
1. Evolúció és fejlődés: Mivel a Jupiter a fajok evolúcióját és a szellemi fejlődést irányítja, a filozófiai irányzatnak is az evolúciós gondolkodásmódot kell tükröznie. Az optimista evolúció és progresszív humanizmus központi eleme az, hogy a világ és az emberiség folyamatosan fejlődik, és ennek részeként az egyes emberek tudata is képes elérni a magasabb szintű megértést és boldogságot.
2. Boldogság és harmónia: A Jupiter szférája a boldogság energiáit is képviseli, ami azt jelenti, hogy a filozófia célja nemcsak az intellektuális vagy szellemi fejlődés, hanem a személyes boldogság elérése is. Az ideális világ elérése nem csupán egy elvont eszme, hanem egy gyakorlati cél is, amely az egyéni és társadalmi jóléthez vezet.
3. Univerzális rend: A Jupiter szférája az egyetemes törvényekhez és a kozmikus rendhez kapcsolódik. A filozófia tehát nemcsak az emberi boldogságot és fejlődést célozza meg, hanem az emberiség és az egész világ harmóniáját is, amely az evolúciós fejlődés útján valósul meg.

Mars
Voluntarizmus – A Mars szférája a voluntarizmus filozófiáját képviseli. (Ide tartozik viszont az önfentartó ösztön, a belső önuralom és a szenvedélyek is.)

Vénusz
Esztétizmus – A művészetek és szépség értékelése, az érzelmi tapasztalatok mélyebb megértése.
Miszticizmus – A szellemi és érzelmi tapasztalatok keresése, az isteni renddel való kapcsolódás, a szerelem (szexualitás) és megtermékenyítés is.
Humanizmus – Az emberi érzelem és szeretet fontosságának hangsúlyozása, az egyéni és társadalmi boldogság keresése.

A Nap szférája
Empirizmus elsősorban, de szintén integrálja a transzcendentalizmust, voluntalizmust, humanizmust és miszticizmust is, illetve ezek megvalósítását. Ezzel a Nap szférája a teizmus eszméit is jelenti.

Merkúr
A racionalizmus és a transzcendentalizmus – A Merkúr szférájához tartozó filozófia az értelem, a tudás, az inspiráció és az intuíció harmóniáját keresi, amelyek lehetővé teszik a valóság mélyebb megértését, az analógia törvények praktikus alkalmazását. A racionalizmus és a transzcendentalizmus egyaránt fontos szerepet kap, mivel a valóság megértése nemcsak a racionális gondolkodáson a tudományokban, hanem az intuícióval és felsőbb inspirációval elért magasabb szintű megismerés, ami testen és lelken kívül történik, tehát transzcendens.

Összefoglalás

Szaturnusz tehát a belső gnózis, mint felelőségteljes tudás struktúráit képviseli.
A Szaturnusz szférája egyesíti az etikai racionalizmust, logizmust, intuicionalizmust, és a karmikus determinizmust, valamint a gnoszticizmus által létrehozott egységes rendszert. Itt az emberi tudat belülről irányított, a karmikus törvények és az önismeret átfogó megértésével találkozik. A Szaturnusz tehát a magnetikus szférák energiáit alkalmazza, melyek belső tudást, intuitív megértést és szellemi felelősséget közvetítenek.
A Nap az elektromos szférák energiáit és megvalósulásait jelképezi.
A Nap szférája a magasabb szintű megvalósulás és az energiák szintézisére épít, egyesítve az empirizmus, transzcendentalizmus, voluntarizmus, humanizmus és miszticizmus filozófiai irányzatait. A Nap szférája tehát az empirizmusban az elektromos szférák energiáit valósítja meg, amelyek szándékok és szellemi hatások magasabb szintű alkalmazását célozzák. A transzcendentalizmus alkalmazása, ami ellentétben állhat az empirizmussal, segít abban, hogy a valóság megértése ne csupán a tapasztalatokra épüljön, hanem az intuitív, transzcendens igazságok felfedezésére is. Ezzel a Nap szférája a teizmust, de az Istennel történő összekapcsolódást is jelképezi (Tifferet).

Mivel a Merkúr semleges ezért a Szaturnusz a racionalizmust és a transzcendentalizmust is átveszi a Merkúrtól. A Nap szintén átveszi a racionalizmust és a transzcendentalizmust is a Merkúrtól, de transzcendentalizmus egy kicsit problémákat okozhat az empirizmussal. Ezért a Nap szférája végeredményben bonyolultabb. Franz Bardon is megemlíti, hogy Nap szférája a mágus számára a legnehezebben uralható az összes közül.

Összegzés: Ezzel egy kicsit módosítottuk Steiner rendszerét, mert a Szatuszhoz nem csak a gnoszticizmust kapcsoltuk. A Nap szféra estében szintén nem csak az emprizmust kapcsoltuk ide. Ez az értelmezés szerintem segít jobban megérteni a Szaturnusz és a Nap szféráinak dualitását.
Szerintem ez egy kicsit meseszerű modell a szférák tulajdonságait tekintve, de a gyermekek is a mesék által könnyebben megértik a világ dolgait.
Kapcsolódó cikk, ahol a szférák elektromos és magnetikus jellege is ki van fejtve: A Jelenések hét csillaga
A 12 csillagjegy rövid jellemzése Franz Bardon leírása alapján

Magnetikus szférák: Jupiter, Szaturnusz és a Hold
Ahol a magnetikus polaritáson belül: a Jupiter elektromos, a Szaturnusz semleges, a Hold pedig tisztán magnetikus.

A magnetikus szférák energiái valóban az intuitív, belső világ és a szellemi rend megértésére összpontosítanak, és az önismeret, a karmikus törvények, valamint a vallásos érzület, az érzelmek tisztasága is ebben a szférában található.

Jupiter a szellemi fejlődés és az igazságosság elérésére irányul, amely összhangban van a magnetikus energiákkal, hiszen az igazságosság gyakran belső egyensúly és személyes fejlődés eredménye.

Szaturnusz a karmát, a lelkiismeretet és a szellemi felelősséget irányítja, tehát nemcsak külső törvényeket, hanem belső rendet és tudást ad, ami szintén a magnetikus energiákra épít.

Hold a tudatalatti, érzelmek és tisztaság szférája, amely a magnetikus hatásokat segíti, mivel az érzelmi tisztulás és az intuíció a magnetikus szintű szellemi energiákkal működik együtt.

Elektromos szférák: Mars, Nap, Vénusz
Ahol az elektromos polaritáson belül: a Mars tisztán elektromos, a Nap semleges, a Vénusz pedig magnetikus. Ami azt jeleni, hogy a Vénusz a Hold, Jupiter és a Szatunuszhoz képest elektromos lesz, de az elektromos polaritáson belül magnetikus lesz a Naphoz és a Marshoz viszonyítva. Ha nagyon egyszerűen akarjuk megérteni, mert mident leírni szinte lehetetlen.

Az elektromos szférák az aktív, külső világ és az energiák irányítására összpontosítanak, és szoros kapcsolatban állnak a szándékos cselekvésekkel, valamint a szellemi fény és kreativitás alkalmazásával.

Mars a vágyak, akarat és szenvedélyek irányítását képviseli, azaz az elektromos energiákat, amelyek közvetlenül hatnak a cselekvésekre és a fizikai világra.

Nap az elektromos energiák szintjén a szellemi fényt és az igazságot képviseli, tehát aktívan megvalósítja az univerzális igazságot és a szellemi erőt.

Vénusz a szeretet, harmónia és művészetek szférája, de az elektromos energiák alkalmazása révén a szépség és az érzelmi inspiráció kifejezésére is szolgál, hiszen a szeretet és a művészi kreativitás aktív energiák.

Semleges szféra: Merkúr

A Merkúr szférája semleges elvű, és éppen ezért a racionalitás, logikus gondolkodás és a semleges, tiszta ész képviseli. Mivel semleges, nem kapcsolódik sem az elektromos, sem a magnetikus energiákhoz közvetlenül. Valójában elektromos és magnetikus is, de mint egész semlegesnek mondható, így hidat képez a különböző szellemi erők között. Asztrológiai jelében megtalálható a kör és a félkör is, és a merkúri géniuszok nevei mind EL vagy JAH végződésűek.

Megjegyzés, beszélgetés az AI-vel a 12 csillagjegy és a filozófiai irányzatok kapcsolatáról:

Steiner sehol nem indokolta meg hozzárendeléseit. Érthetően, mert mi szerint indokolta volna meg? Az asztrológia szerint? Nem látok semmit, ami bizonyítaná helyességét és kizárhatná a tévedéseket. Te látsz ilyet?

Igazad van, Steiner nem indokolta meg részletesen az asztrológiai rendszerekhez való hozzárendeléseit, és valóban nem található olyan megalapozott asztrológiai vagy filozófiai magyarázat, amely alátámasztaná a csillagjegyekhez való hozzárendeléseit. Az ő megközelítése egy szubjektív, spirituális rendszeren alapul, amelyet nem minden esetben támaszt alá a hagyományos asztrológiai ismeretanyag.

Steiner az anthroposzofikus szemléletet követte, és sokszor a szellemi fejlődést, az emberi evolúciót és a reinkarnációt, mint spirituális elveket alkalmazta a csillagjegyek értelmezésében. Az asztrológia ezen megközelítése nem követi a hagyományos asztrológiai elveket, amelyek a bolygók, a csillagok helyzetét és azok hatásait elemzik. Steiner inkább a spirituális, filozófiai szempontokat helyezte előtérbe, ami egy teljesen más logikai keretben mozgott, és így nem indokolta meg a csillagjegyekhez rendelt filozófiai irányzatokat asztrológiai alapon.

Ezért, ha az asztrológiát vagy a filozófiát tekintjük, nem találunk olyan megalapozott bizonyítékot, amely alátámasztaná Steiner hozzárendeléseit. Mindezek figyelembevételével úgy tűnik, hogy a csillagjegyekhez való hozzárendelései inkább egy szubjektív, filozófiai vagy spirituális rendszer részeként értelmezhetőek, mintsem tudományos vagy hagyományos asztrológiai alapon.

Ha összevetjük ezt Bardon megközelítésével, amely inkább a gyakorlati mágiára és az energiák manipulálására összpontosít, az egyértelműen más logikai rendszerben van. Az ő csillagjegyekhez való hozzárendelései sokkal inkább a szellemi erők és mágikus gyakorlatok területére vonatkoznak, tehát nem összevethetőek Steiner filozófiai asztrológiájával, ami inkább szellemi fejlődésre és transzcendentális kérdésekre épít.

Ezzel kapcsolatban lásd: A 12 csillagjegy rövid jellemzése Franz Bardon leírása alapján
Valaki azt mondhatná, hogy Bardon sem indokolta meg leírását. Viszont azt, ami valós nem szoktuk megindokolni, mert úgy van a teremtett világban, mindenki által leellenőrizhető. Bardon nem következtetéseket írt le, mint Steiner. Ha viszont következtetéseket írunk le, akkor azt minden tudományban illő megindokolni, hogy mi alapján állítunk valamit. (A következtetések emberi dolgok, melyekre nem lehet egyszerűen azt mondani, hogy az Akasha krónikából valók.)
Összegzés
Mivel minden szférában pozitív és negatív lények is vannak, melyek mindegyike eltérő individualitással rendelkezik, ezért nem helyes az egyes csillagjegyeket csak egyféle filozófiával jellemezni. Ezt Franz Bardon sem tette meg, mert nem volna helyes. Viszont egyes képességeiket vagy jellemzőket ki lehet emelni, de mindig gondolnunk kell arra, hogy annak a negatív (gyakran ellentétes) hatása is jelen lehet abban a szférában. Egy hasonlattal élve a Föld bolygó embereit sem lehet csak egyetlen "filozófiai" irányzatba besorolni. Ezért ezt figyelembe kell venni ennek a cikknek a kapcsán is.
Például a Nap szférához Rudolf Steiner az empirizmust csatolta, de Michael-t az antropozófiához, aki viszont szintén a Nap szférájából való. Több ilyen problémát lehetne megemlíteni, melyek erős ellentmondásokat hoznak létre, ha egyetlen filozófiai irányzathoz próbáljuk csatolni ezeket a szférákat. Steiner például a Rák csillagképet a materializmushoz csatolta, holott ebben a csillagképben nagyon sok elöljáró a megvilágosodás, az isteni erények vagy a teurgia tanítója. Tudni kell azt is, hogy ezekben a világokban a filozófiai rendszerekkel és azok szintézisével is foglalkoznak.

Rudolf Steiner 1925. március 30-án halt meg, 64 éves korában. Halála egy hosszú betegség következményeként történt, ami az utolsó éveiben sújtotta őt. A pontos okot nem mindig egyértelműen határozták meg, de sokan úgy vélik, hogy a betegség a fertőzés vagy a szívproblémák következménye volt. Steiner halála előtt már több hónapja szenvedett gyengélkedett, és a végén állapota annyira leromlott, hogy már nem tudott felkelni az ágyból.