Összefüggések Wen király elrendezésében

Ha Wen király sorendjében a párokat egymás alá helyezzük, akkor a hexagramok két oszlopban jelennek meg, első és második oszlopban. A 64 hexagramból könnyen kiválaszthatjuk a 32 párt. Viszont két fontos dolgot nem tudunk:
1. A két hexagramból (melyek párt alkotnak) melyiket kell az első oszlopba tenni?
2. Az első oszlopban szereplő hexagramok sorrendje mi alapján lett meghatározva?
Ha erre a két kérdésre megtaláljuk a feletet, akkor teljesen megmagyaráztuk Wen király elrendezését, mert logikusan létre tudjuk hozni.

Ez a cikk valójában folytatása a hexagramok felosztásáról szóló cikknek [1], ezért az ott ismertetett felosztást és fogalmakat itt már nem tárgyaljuk.

A 32 hexagram kiválasztása

A 32 hexagram kiválasztása, melyek Wen király párjaiban az első oszlopban szerepelnek, tehát páratlan sorszámmal.

Ennek az algoritmusnak a lényege Görföl Zoltán barátomtól származik, aki ehhez a nyolcas számrendszert használta (oA), hiszen a nyolcas számrendszer számaiban rögtön láthatók a hexagramokat alkotó trigramok.
Ebben az algoritmusban a 32 hexagram kiválasztása 3 részben történik:
   - először a kék diagonális szerint kiválaszt a "nem diagonális" hexagramokból 12-őt
   - a második részben a piros diagonális szerint a "nem diagonális" hexagramokból kiválaszt 12-őt
   - a harmadik részben a diagonális hexagramokból kiválaszt 8-at
Ez összesen a 32 hexagram, 12 + 12 + 8 = 32, melyek Wen király számozásában páratlan sorszámmal szerepelnek az első oszlopban.

1.1. Az első 12 nem diagonális hexagram kiválasztása
Induljunk ki a diagonális számok közül azokból, melyekre igaz, hogy tükörképe egyenlő önmagával dA=dB (kék diagonális).
Készítsünk egy táblázatot, mely a hexagramok következő tulajdonságait tartalmazza: a hexagram szám értéke, tükörképe, a tükörkép negációja, a hexagram negációja, a hexagram centrál és mag értéke.

Keressünk még két olyan számot melyre teljesül a már látható centrál és mag mintázat. Illesszük be a táblázatunkba:

Ezt a sorozatot most még négy számmal egészítsük ki, melynek a magjai a 37 számhoz tartozó számokkal egyeznek meg, és a centráljuk illeszkedik az eddigi mintázathoz. Gyorsan belátható, hogy ez csakis a következő négy szám lehet, más számokra nem jön ki a mintázat. A számok: 75, 35, 74, 34.

Az így megkapott "nem diagonális" hexagramokból válasszuk ki az első és negyedik oszlopot. Azért választjuk ki az első és a negyedik oszlopot, mivel itt a hexagram és annak negációja szerepel, tehát Fuxi elrendezése alapján, mivel a kék diagonális elrendezéséből vezettük le az itt szereplő hexagramokat.

Kiválasztottunk a kék diagonális mindkét oldalán 6 - 6 hexagramot.
Ahogy láthatjuk a kiválasztott hexagramok Wen király sorszámozása szerint páratlan sorszámúak (az első oszlopban szerepelnek), egyetlen kivétel a [42, 21] páros, ahogy az a mellékelt képen látható. Ehhez a kivételhez még később visszatérünk az 1.4. részben.

1.2. A második 12 nem diagonális hexagram kiválasztása

Ezen a ponton viszont más kiválasztást kell alkalmaznunk, mint az előző 1.1. részben tettük.
"Early Heaven" kapcsolat az alábbi oszlopok között: A – D és B – C
"Later Heaven" kapcsolat az alábbi oszlopok között: A – B és C – D
Hogyan válasszuk ki ezekből a számokból a maradék 12 számot, hogy megkapjuk a Wen király által használt 2 x 12 nem diagonális hexagramot?
Induljunk ki a most 1.2. pontban kapott számokból, és próbáljuk meg ezeket behelyezni az 1.1. pontban már megkapott számok közé.
Mindegyik sornál a fenti számok közül azokat az egymás mellett levő számokat helyezzük be, melyek a trigramok felcserélésével jöttek létre.
Cél, hogy minden sorban legyen összesen két-két felcserélt trigrammal, két-két hexagram (merőleges szimmetria a piros diagonálisra). A mellékelt képen látható ez a kiválasztás.
Két kijelölt sorban, viszont speciális esettel találkozunk, mely abból a szempontból speciális, hogy már meg van a két-két szimmetrikus pár [57, 75], [02, 20], illetve a másik sorban a [16, 61], [34, 43] párok, így ide B - C oszlopból választhatunk értékeket: [50, 27] és [11, 66].

Kiválasztottunk a piros diagonális mindkét oldalán 6 - 6 hexagramot.
Ahogy láthatjuk a kiválasztott hexagramok páratlan sorszámúak Wen király sorszámozása szerint (az első oszlopban szerepelnek).

1.3. A diagonális hexagramok kiválogatása

A kék diagonális hexagramjai feloszthatók 2 csoportra az szerint, hogy felső és alsó trigramjaik megegyeznek vagy nem. Vegyük azokat a számokat ahol a felső és az alsó trigram nem egyezik meg, csökkenő sorrendben: 63, 41, 36, 14
Létrehozzuk azokat a párokat, melyek egymás számjegyeinek felcserélései:
    [63, 36], [41, 14]
Ebből:
    1. - 63
    2. - 36
    1. - 41
    2. - 14
Vegyük azokat a hexagramokat, ahol a felső és alsó trigram megegyezik, csökkenő sorrendben: 77, 55, 22, 00
Ahogy az előző pontban itt is létrehozhatnánk azokat a párokat, melyek egymás számjegyeinek felcserélései, de itt nincs ilyen, önmagával azonos. Számozzuk meg a számokat 1 és 2 értékekkel:
    1. - 77
    2. - 55
    1. - 22
    2. - 00
Ezzel megkaptuk a kék diagonálison szereplő számok besorolását Wen király szerint az első és a második oszlopba.
Kiválogattunk 4 hexakramot 77, 63, 41, 22, melyek Wen király számozásában páratlan sorszámmal szerepelnek.

A piros diagonálison hasonló módon járunk el, mit a kék diagonálison, de mindent fordítva csinálunk, fordított logikával, mivel a két diagonális egymásra merőleges.
A piros diagonálison szereplő hexagramok számértékei növekvő sorrendben:
    07, 13, 25, 31, 46, 52, 64, 70
Létrehozzuk azokat a párokat, melyek egymás számjegyeinek felcserélései:
    [07, 70], [13, 31], [25,52], [46, 64]
Megszámozzuk ezeket a párokat 1 és 2 számokkal váltakozva.
    1. - [07, 70]
    2. - [13, 31]
    1. - [25, 52]
    2. - [46, 64]
Ebből :
    1. - 07 cseréje 70 - 2.
    2. - 13 cseréje 31 - 1.
    1. - 25 cseréje 52 - 2.
    2. - 46 cseréje 64 - 1.
Ezzel megkaptuk a piros diagonálison szereplő számok besorolását Wen király szerint az első és a második oszlopba. Kiválogattunk 4 hexakramot 07, 25, 31, 64, melyek Wen király számozásában páratlan sorszámmal szerepelnek.

1.4. Összefoglalás

Ahogy láthatjuk Wen király párjai komoly logikát rejtenek magukban, bár ez a logika nem olyan egyszerű. Sokat gondolkodtunk, hogy leközöljük-e ezt az algoritmust, mert meglátásunk szerint még ennél egyszerűbben is el lehetett volna magyarázni (szinte csak a képeken keresztül), de azt akartuk, hogy az olvasó egy kicsit a matematikai hátterét is meglássa annak, hogy mit miért csinálunk. Végül úgy döntöttünk, hogy ez a megoldás már aránylag könnyen érthető és érdemes a megosztásra. Tekintetettel arra, hogy Wen király elrendezése több ezer éves, ennek ellenére igen kevés publikáció jutott el odáig, hogy valamit megmagyarázzon Wen király elrendezésének logikájából. (Nagyon bonyorult elméletek születtek, melyek komplex magyarázattal nem nagyon tudtak szolgálni, lásd: "The Regular Grouping of the Hexagrams before the Yi jing - The King Wen Groups by József Drasny" és ezért igen vitatható feltételezések és összefüggések.)
Természetesen mindennek vannak filozófia vetületei is, amit talán majd egy másik cikkben fogok ismertetni.

Ezzel kapcsolatban még megemlítem a [21, 42] párok kivételének okát, amit az 1.1 részben vezettünk le.
A 21 számértékű hexagram, Wen király számozásában kivételes helyen van. A "teremtő" és "befogadó" hexagramok után, mindjárt ez a hexagram következik, hiszen 21 értéke Wen király számozásában #3 hexagramnak felel meg, 42 pedig a #4 hexagramnak. Ez a kivétel, illetve felcserélés, szerintünk nem más, mint a jin és a jang diagramban megjelenő két pont szemléltetése, ahol a jin energiában is megjelenik a jang és fordítva.

Wen király sorrendje viszont állandóan változik összefüggéseiben, mintha minden lépésében új összefüggéseket akarna mutatni. Ugyan ismétli önmagát, mint az idő, de ez az ismétlés sem teljesen pontos, mindig egy kicsit másként teszi ezt. Nagyon találóan nevezték el a változások könyvének, mintha az idő változásainak egyfajta leegyszerűsített képe (modelje) lenne. Szerintem nem lehet matematika összefüggésekkel megindokolni a heaxagramokból, de mégis látható, hogy nem egy véletlen sorrendről van szó.
( Mindennek ellenére létezik egy kiválogató algoritmus, mely képes meghatározni Wen király sorrendjét, de ennek az algritmusnak a bizonyítása szinte lehetetlen, mert minden lépésben más analógiák szerint dönt. Ehhez valahogyan azt kellene bizonyítani, hogy ami szerint dönt abban a szituációban a legerősebb analógia.)

Még egy kérdés marad a végére: Hogyan láthatta mindezt Wen király több ezer évvel ezelőtt?

Megjegyzés:
Ezzel kapcsolatban nagyon érdekes meditációs élményem is volt. A kozmoszban voltam és megmutatták nekem az idő ciklikus változását. Olyan volt, mint itt-ott felvillanó kardiogram (szívritmus), mely mindíg két különböző pont között villant fel, erős enegetikai hullámként (analógiaként). Volt egy centráis idő-ciklus, de minden csillagjegyben volt egy saját idő-ciklus is, melyek egyszerre mentek, de mindenhol egy kicsit másként. Nem tudom honnan, de pontosan tudtam, hogy ez az I-Ching rendszere és minden nagyon érthető és teljesen "logikus" volt.
Ezután eltelt több év, de a meditációban látott "logikus" rendszert már nem voltam képes logikusan megmagyarázni az I-Ching rendszere alapján. Valójában arra jöttem rá, hogy mindehhez még egy alapvető algoritmus is tartartozik, ami viszont nem olvasható ki a hexagramokból, de minden emberben alapvetően ott van (tudat alatt minden ember része, és minden ember pontosan ismeri ezt az algoritmust) ezért volt számomra minden olyan egyértelmű a meditációban.