A szeretetünk és a megértés

Mivel a magasabb szférákban szinte minden a szeretetből fakad, ezért lehetetlen megérteni azt, hogy mi miért történik, ha nincs bennünk szeretet a jóság és a szeretet iránt. Furcsán hangzik: szeretni a szeretetet.   "Aki nem szeret, nem ismerte meg Istent, mert Isten szeretet" (1.János 4:8)

Az ember gyakran hajlamos a világot saját jelleme szerint magyarázni. Ennek mintájára találkozhatunk Isten megítélésével is, melynek általában semmilyen valós alapja nincs, csak annyi, hogy saját magunkból és ismereteinkből kiindulva, másként nem tudjuk elképzelni a dolgokat.

Azt hiszem, mindenki találkozott már ezzel, amikor valaki valamilyen negatív dolgot feltételez rólunk, mert saját magából indul ki.

Ennek egyik jó példája Mohamed által kinyilatkoztatott istenkép és annak vallásos értelmezése. Megjegyzendő, hogy a szeretet szó igen kevés helyen található meg a Koránban, viszont annál többször olvashatjuk, hogy kit és miért büntet meg Allah. Ennek köszönhetően Mohamed jövendöléseit tarják inkább igazolásként az isteni ihletettségre, melyek viszont nincsenek bejegyezve a Koránba *. Ezek a jóslatok általában vallási háborúk kimenetelét jövendölték meg, vagy valakinek a halálát. Néhány jövendölése a végidőkre vonatkozik, melyek még nem teljesültek. [1] Például a hadísz ezt ígéri: "Az ítélet napján a muszlimok harcolnak majd a zsidókkal, a zsidók pedig sziklák és fák mögé rejtőznek. Aztán a sziklák és a fák beszélnek, és felszólítják a muszlimokat:" Ó muszlim, ó Allah szolgája, van egy zsidó hátam mögött, gyere és öld meg őket. "
Mindezzel viszont az a gond, hogy Sybillának is vannak beteljesedett jövendölései (jóslatai), mégsem tartja ezeket senki Isten által inspiráltnak. Ugyanis, különbség van jövendölés és prófécia közt. Ezzel kapcsolatban lásd a Korán ihletettsége és veszélye cikket.

Hogyan tud a szeretet segíteni a megértésben? Erre először bibliai eseményeken keresztül mutatunk rá. Ezt követően a gyakorlati életből veszünk néhány példát.

Mózes, amikor Istent látni szerette volna, akkor azt az információt kapta, hogy senki sem láthatja Istent úgy, hogy életben maradna. Mint tudjuk Mózes is csak Isten dicsőségének hátát pillanthatta meg.
(Másik eset, amikor a frigyládát, melyben isteni erő lakozott, át kellett vinni egyik helyről egy másikra. Történt egyszer, hogy a cipekedés során a frigyláda majdnem leesett, mire egy közel álló ember, a szigorú tilalom ellenére, talán reflex szerűen, megpróbálta megtartani azt. Ahogy hozzáért a frigyládához, rögtön meg is halt.)

A legtöbb magyarázat arról beszél, hogy Isten körül olyan nagy energiák vannak, hogy az ember ezt nem tudja elviselni. Igen, minden bizonnyal így is meg lehet magyarázni a történteket. Másként megfogalmazva, Isten körül valamilyen óriási védelmi energia van, ami mindent elpusztít? Ez volna a szeretet? Vagy Isten annyira tiszta és szent, hogy minden, ami nem tiszta és nem szent elpusztul a közelében?

Viszont, ha valaki a szeretet oldaláról közelíti meg a dolgokat, akkor képes megérteni, hogy valójában miről is van szó.
Isten közelségében óriási szeretetet, illetve szerelmet, élünk át. Az ember lelke és szelleme megérezve ezt az óriási szeretetet, rögtön eldobja a fizikai életét csak azért, hogy Istennel lehessen. Ilyen mértékét a szerelemnek az ember ritkán képes elviselni fizikai testben. Rögtön halál következik be, de nem egy pusztító energia maitt Isten körül, hanem pont fordítva.
Mindenki, aki valamilyen módon kapcsolatba kerül pozitív isteni lényekkel (pl. angyalokkal), legyen az álomban vagy másként, csaknem mindíg a szeretet, erős érzéséről számol be, mely inkább a romantikus szerelemhez hasonlítható. Gyakan olyannyira, hogy alig képes megmaradni azon a szinten. Ha valaki ennek a lénynek a szemébe tekint, a tisztaság, az erő és a bizalom olyan érzései töltik el, melyek szinte leírhatatlanok, mert valóban átéli azt amit lát. A kommunikáció sem intellektuális szavak által történik általában, hanem a mondanivaló valós átélésén alapszik. Reálisan átéljük mindazt eseményekben, amit velünk tudatni akar.

A köznapi életben gyakran men tudjuk egymást megérteni, mivel különböző fejlettségi szinten, különböző küldetésünk van. Ezek a konfliktusok a szeretetünket gátolják.
Például, Indiában a mai napig ismert a kasztrendszer, amit az európai ember igen visszataszítónak talál, nem véletlenül. Mindennek ellenére, a kasztrendszer szellemi mondanivalója megfontolásra méltó, már csak ezért is, mivel az emberek a haláluk után a túlvilágon, a szellemük fejlettsége szerint, külömboző szinteket foglalnak el. Az egyes szintek közt nem lehet csak úgy egyszerűen átjárni. Minden új inkarnáció után a szellem a megszerzett fejlettségi szintjét foglalja el.
Indiában 4 fő kasztot ismernek, bár a kasztrendszer már Indiában sincs érvényben:
    * papok (tanítók, bölcsek, guruk)
    * királyok (uralkodók, katonák, harcosok)
    * mesteremberek (iparosok, földművesek, üzletemberek)
    * szolgálók
    * az utolsó, mely már nem tartozik a négy fő kasztba, az érinthetetlenek kasztja, a legalantasabb emberek, melyektől tartózkodni érdemes

Minden ember fejlettsége szerint különböző feladatokat kapott a sorstól, és ez szerint más törvények lesznek érvényesek életében. Például a királyok kasztjában az emberölés, háborúban vagy szolgálatban, nem számít bűnnek, viszont a papok kasztjában az emberölés igen komoly bűn lehet. Hasonlóan a mesteremberek számára a legfontosabb a materiális javak gyarapítása, tehát valamilyen komoly érték elfecsérlése csaknem főbenjáró bűnnek számít. A papok számára az emberek és a szellemi dolgok fontosak, nem a materiális javak, sem a hatalom.
Mindez igaz a mai modern világunkban is. Persze, a valódi karmikus fejlettségi szint nem kell, hogy megfeleljen ennek az indiai modellnek, mert a szolgálók kasztjában is lehet igen magas fejlettségű ember.
A demokráciában megszoktuk, hogy mindenkit igyekszünk egyforma mércével (törvényekkel) mérni, pedig a szeretet ilyet ritkán csinál. Hiszen, másként ítél meg egy gyereket és egy felnőttet. A karmikus fejlettség szintje szerint is lehetnek gyerekek és felnőttek, aminek tudatosítása által sokszor jobban meg tudjuk érteni egymást, hogy kinek mi a fontos. (Idővel úgyis mindnyájan eljutunk ugyanarra a szintre.)
Hasonlóan az egyén fejlettségi szintje szerint, beszélhetünk egész népek fejlettségi szintjéről és küldetéséről is.

Korán ihletettsége és veszélye
Góg és Magóg ellentéte
Julius Andan Az elme háborúja (Világ a színfalak mögött), PDF Ez a könyv (előadás) ugyan nem mindenben komplex és kicsit megtévesztő csúsztatásoktól sem mentes, de mégis segít, mert elgondolkoztatja az embert, hogy hogyan is vannak a dolgok, jóhiszeműen itt a gondolkodás inspirálását akarja kikényszeríteni. Érdemes végighallgatni vagy olvasni, mert itt is a végén csattan az ostor.