A 12 drágakő és az EFÓD

A drágakövek rövid áttekintése: [index]
A. Tisztán átlátszó (transparent) kövek, (melyek persze lehetnek áttetszőek is) :
  * Gyémánt 10, *
  * Korund 9, Al₂O₃ (rubín (Cr) jelenlét, zafír (Fe) és (Ti) jelenlét, ...)
  * Chysoberyl 8.5 (macskaszem, alexandrit ...)
  * Beryl 7-8, Be₃Al₂(SiO₄)₆ (beryl, smaragd, aquamarin, morganit (rózsaszín), bixbit (vörös), aranyberill (heliodor), maxixe (sötétkék), goshenite (színtelen) )
  * Spinel 8
  * Topaz 8, Al₂SiO₄(F,OH)₂
  * Zirkon 7-8, ZrSiO₄ (hyacinth, jargon ...)
  * Gránát 6.5-7.5, Al₂(SiO₄)₃ (hessonit Ca₃Al₂(SiO₄) +Fe, demantoid, pirop Mg₃Al₂(SiO₄)₃, almandin Fe₃Al₂(SiO₄)₃, spesartin, Tsavorite, grossular Ca₃Al₂(SiO₄)₃ ...)
  * Turmalin 7-7.5 (verdelit, indikolit, rubellit ...)
  * Chryzolit 6.5-7, Mg₂SiO₄ (olivín (periodot), chryzolit (krizolit) ...)
  * Kvarc 6.5-7, SiO₂: (ametiszt, citrin, hegyi kristály, aventurin ...)
  * Tamzanit 6.5-7
  * Benitoit 6-6.5
  * Diopszid 5.5-6
  * Titanit (Sphene) 5-5.5
  * Kianit 4-7 (cianit, disten, cianit, nilum)
  * Fluorit 4
  * Borostyán 2-2.5

B. Nem tisztán átlátszó kövek :
  * Áttetsző (translucent) kövek (melyek természetesen lehetnek teljesen átlátszatlanok is, például szennyeződés miatt):
       6.5-7 Kalcedonok: kalcedon, kék kalcedon, krizopráz (Ni) tartalmú, karneol, sardius, achátok, ónix (zöld ónix), szardonyx *,
             ókori jászpis (Az ókorban az áttetsző, általában zöld színű kalcedont, jászpisnak nevezték!)
       5.5-6.5 Opál, de lehet tisztán átlátszó és atlátszatlan is, fajtájától függően
       5.5-6.5 Jade, nefrit, de lehet atlátszatlan is
       2.5-4.5 Igazgyöngy, lehet áttetsző, de teljesen átlátszatlan is [*] , fajtájától függően

C. Nem áttetsző kövek, melyek nem engedik át a fényt, átlátszatlanok (opaque):
       * Jászpis (Viszont az ókorban az áttetsző, általában zöld színű kalcedont, jászpisnak nevezték!)
       * Jade, nefrit, de lehet áttetsző is (pl. kékes jade)
       * Lapis lazuli, de lehet enyhén áttetsző is, ami igen ritka
       * Türkiz
       * Obszidián
       * Malachyt
       * Koral
       * Igazgyöngy, de lehet áttetsző is, fajtájától függően

Navaratna

A keleti asztrológiában a drágakövek analógiája a bolygókhoz kapcsolódik, mely nem annyira védikus, inkább asztrológiai iratokra épít i.sz. 6 századból, mint Navaratna ismert:
Rubin a Nap számára,
Gyöngy a Hold számára ,
Vörös korál a Mars számára ,
Smaragd a Merkúr számára ,
Sárga zafír (vagy topáz) a Jupiter számára,
Gyémánt a Vénusz számára,
Kék zafír a Szaturnusz számára,
Hessonit a Rahu számára (a felszálló holdcsomópont)
Macskaszem a Ketu (a leszálló holdcsomópont) számára. [*]

Megjegyzés:
A védikus Navaratna drágakövekkel kapcsolatos pontos rendszer és azok bolygókhoz rendelése valójában az i.sz. 6. század körül kezdődött el komolyabban, a klasszikus indiai asztrológiában, különösen a Hindu asztrológiában (Jyotiṣa). Az i.e. 6. század körüli időszakra a drágakövekkel kapcsolatos vallási és asztrológiai elméletek valóban már jelen voltak, de a pontos Navaratna-összeállítás és a drágakövek hozzárendelése a bolygókhoz, amit ma is ismerünk, későbbi időszakokban fejlődött ki.
A drágakövek és bolygók közötti szoros kapcsolat valóban az indiai asztrológiában (Jyotiṣa) alakult ki, és az egyik legfontosabb szöveg, amely erről szól, az "Surya Siddhanta" (ami egy asztrológiai mű, és valószínűleg a 4. és 6. század között keletkezett), de a Navaratna konkrét drágakőrendje és az ahhoz kapcsolódó rendszerek széleskörű elterjedése az i.sz. 6. századra tehető.
Ez azt jelenti, hogy a drágakövek és a bolygók közötti konkrét rend és azok szimbolikus szerepe, amit ma Navaratna néven ismerünk, nem volt jelen már az i.e. 1. évezred-ben, és nem volt olyan közvetlen és konkrétan rögzített rendszer. A drágakövekkel kapcsolatos említések találhatók a korábbi szent szövegekben is (például a Mahabharatában vagy a Puránákban), de ezek inkább szimbolikus és vallási értelemben vannak jelen, mint egy pontos asztrológiai rend.
A pontos hozzárendelés, amit ma is használunk, és amely minden egyes bolygót egy-egy drágakőhöz köt, tehát valószínűleg a 6. század körüli indiai asztrológiai iskolák munkájának eredménye, amelyek finomították és rendszerezették a korábbi asztrológiai megfigyeléseket.
A drágakövek és bolygók közötti pontos kapcsolatrendszer nem volt ismert korábban, és nem a védikus kor egyik legkorábbi szent szövegében található, hanem inkább a későbbi asztrológiai tradíciókban alakult ki.
Érdekes, hogy a Sziámi Királyság (ma Thaiföld ) területén a navaratna, királyi szimbólum, nagy becsben tartják, viszont ennek középpontjában nem a rubin hanem a gyémánt van, és értelmezésben is eltér a hindu navaratnatól [1], [2].

Drágakövek az ezoterikus hagyományokban

RNDr. Vladimír Kropáček, DrSc: Drahé kameny v historii, pověrách a esoterice (1999) Ebben a könyvben talállható több táblázat a 12 asztrolgiai jegy és a drágakövek hozzárendelését illetően, külömböző források szerint: babiloni, zsidó, káldeus, arab, római, Isidorus, lengyel, orosz, olasz. Ezekből a táblázatokból egy összefoglaló táblázatot közlök az egyes drágakövek és a 12 csillagjegy hozzárendelését illetően:

Csillagjegy	A drágakövek hozzárendelése a csillagjegyekhez 10 külömböző hagyomány szerint	János apostol
Halak	4 x jászpis (3 x hematit)	jászpis, 1
Kos	6 x zafír (1 x jászpis)	zafír, 2
Bika	5 x achát (3 x smaragd)	kalcedon (~achát), 3
Ikrek	4 x smaragd (3 x achát / 2 x kalcedon)	smaragd, 4
Rák	4 x ónix ( 2 x rubín, 1 x karneol)	szardonyx (~ónix), 5
Oroszlán	6 x karneol (2 x szardonyx, 1 x rubín)	karneol, 6
Szűz	5 x chryzolit (2 x szardonyx)	chryzolit (~olivín), 7
Mérleg	6 x akvamarín / 4 x beryl	beryl, 8
Skorpió	7 x topáz (2 x beryl)	topáz, 9
Nyilas	5 x rubin, 4 x türkiz	krizopráz, 10
Bak	7 x gránát (3 x hyacinth, 1 x hessonit)	hyacinth (~zirkon,~gránát), 11
Vízöntő	7 x ametiszt	ametiszt, 12

A 12 drágakő a Bibliában

"A város falának alapköveiminden drágakővel ékesek.
Az első alapkő jászpis, a második zafír, a harmadik kalcedon,
a negyedik smaragd az ötödik szárdonix, a hatodik karneol,
a hetedik krizolit, a nyolcadik berill, a kilencedik topáz,
a tizedik krizopráz, a tizenegyedik jácint, a tizenkettedik ametiszt." (Jelenések 21:19)

Itt talán fontos megjegyezni, hogy a jászpist és az aranyat is áttetszőként írja le a Jelenések (21:11) "Benne volt az Isten dicsősége, és fénye hasonló volt a legdrágább kőhöz, a kristálytiszta jáspiskőhöz." Az ókorban az áttetsző, általában zöld színű kalcedont, jászpisnak nevezték (például Dioskorida: De materiamedica, Gaius Plinius Secundus: Historia naturalis, Claudius Galenus és Oribasius orvosok). Fontos észrevenni, hogy "Új Jeruzsálem" 12 drágaköve, mind tisztán átlátszók, vagy legalább áttetszők János leírása szerint.
A jászpis itt kiemelt fontosságú, mert "Új Jeruzsálem" határfalai is jászpisból vannak a Jelenések 21:18 szerint. "A kőfal építőanyaga jáspis volt, a város pedig színarany, tiszta üveghez hasonló."
Ez talán egyfajta ellentétet is mutat a Jelenések 17:3,4 versekben szereplő kéjnővel, akit vörös, bíbor, skarlát színekben láthatunk, szintén drágakövekkel díszítve.

"Ebbe aztán foglalj négy sor drágakövet:
az első sorban karneol, topáz és smaragd legyen,
a másodikban karbunkulus [1],[2],[3], zafír és jászpis,
a harmadikban jácint, achát és ametiszt,
a negyedikben krizolit, ónix és berill." (Exodus 28:17)

(* Régebben sok vörös drágakövet "rubinnak" neveztek, a rubint, gránátot, spinelt és más vörös drágaköveket az ókorban a "carbunculus" név alá sorolták.)

Ennek a táblázatnak a drágakövei (Exodus 28:17) megegyeznek János apostol által megadott 12 drágakővel (Jelenések 21:19), egyetlen kivétel a rubín, a Nyilas jegyében, mely János apostolnál nem szerepel, helyette a chryzopras (krizopráz) áll itt.
Feltételezhetően az egyes drágakövek helyesen a csillagjegyek között helyezkednek el, ezért ugyanaz a drágakő két csillajegyhez is kapcsolható, illetve egy csillagjegyhez két drágakő kapcsolható.
János apostol a jászpis kővel kezdi a felsorolást, mely feltehetően Vízöntő és a Halak csillagképek között helyezkedhet el. Ez jól látható a fenti a táblázatból is, például a Bika jegyéhez az achát van legtöbbször hozzárendelve, de megjelenik itt a smaragd is, mert a következő jegyben az Ikreknél már a smaragd található. (Tehát eltolásokat találhatunk ez egyes rendszerek közt.) Ezzel kapcsolatban lásd még [Zodiac Birthstones].
[1] Agate, Jasper and Chalcedony, [2] Onyx and Sardonyx, Carnelian and Sard, [3] Onyx,Sard,Sardonyx,
Azzal, hogy János a Halak csillagjegyével, illetve a jászpis kővel kezdi a felsorolást, egyértelműen tudtunkra adja, hogy itt más világszemléletről, illetve gondolkodásról, van szó, mely a jövőt érinti.

A következő táblázatok Izrael főpapjának melvédjén (efód) levő 12 drágakő elrendezését probálja megfejteni. 2. Mózes (Exodus) 28:17 által megadott elrendezés és János apostol által megadott elrendezés Jelenések 21:19, több mint valószinű, hogy "azonos" dologról beszél. Mivel a bibliafordítások nem egységesek a 12 drágakő mai neveit illetően, ezért több lehetőség is adódik. Az alábbi táblázat több bibliafordítás figyelembevételével lett összeállítva.

1. táblázat:      Izrael főpapjának 12 drágaköve és János apostol sorredje
smaragd 3 4	topaz 8 9	karneol 5 6
jászpis 12 1	zafír 1 2	(rubín) krizopráz 910
ametiszt 1112	achát - kalcedon 2 3	hyacinth (gránát) 1011
beryl 7 8	ónix - szardonyx 4 5	chryzolit (olivín) 6 7

A második táblázatban két cserét tartalmaz. Az így kapott elrendezés már nagyon sok átfogó szimmetriát mutat, viszont ez a felcserélés egy önkényes dolog, ami nincs a bibliai iratokban. Ennek okán ezt a szimmetriát (2. táblázat) csak mint érdekességet említem itt meg.

2. táblázat:      Izrael főpapjának 12 drágaköve és János apostol sorredje
smaragd 4	topaz 9	karneol 6
jászpis 1	zafír 2	hyacinth (granát) 11
ametiszt 12 / 0	achát-kalcedon 3	(rubín) krizopráz 10
ónix - szardonyx 5	beryl 8	chryzolit (olivín) 7

Szimmetriák a 2. táblázat szerint:

1.     1 + 2 + ... + 11 + 12 = 78;    (a tarot kartyák száma)
2.     10 + 7 + 4 + 1 = 6 + 11 + 0 + 5 = 9 + 2 + 3 + 8 = 22;    (a Nagy arkána lapjainak száma, centrális szimmetria)
3.     4 + 7 = 6 + 5 = 1 + 10 = 11 + 0 = 9 + 2 = 3 + 8 = 11;    (centrális szimmetria)
4.     6 + 9 = 3 + 12;   5 + 8 = 2 + 11;  4 + 7 = 10 + 1;    6 + 5 = 11 + 0;   7 + 8 = 1 + 2 (+12);   10 + 3 = 4 + 9; (teljes centrális)
5.     4 + 9 = 5 + 8;    9 + 6 = 8 + 7;    1 + 2 = 0 + 3;    2 + 11 = 3 + 10;    (dupla szimmetria: jobb - bal)
6.     4 + 9 + 3 + 0 (+12) = 9 + 6 + 10 + 3;    1 + 2 + 8 + 5 (+12) = 2 + 11 + 8 + 7;    (dupla szimmetria: jobb - bal)
7.     9 + 0 = 1 + 8;    3 + 6 = 2 + 7;    4 + 3 = 2 + 5;    9 + 10 = 8 + 11;    (szimmetria: fent - lent - jobb - bal - közép)
8.     (4+1+12+5) mod 12 = (9+2+3+8) mod 12 = (6+11+10+7) mod 12 = 10;    (a három oszlop szimmetriája)
9.     4 + 1 = 0 + 5;    9 + 2 = 3 + 8;    6 + 11 = 10 + 7;    (az oszlopokon belüli a szimmetria)
10.     4+1+0+5=10;  10+12=9+2+3+8=22;  22+12=6+11+10+7=34;    (az oszlopok növekményének a szimmetriája)

* Kimondhatjuk, hogy ezek a szimmetriák olyan erősek (a +12 kulcs alapján), hogy ezt az elrendezést nem hagyhatjuk figyelmen kívül. Aki ezeket szimmetriákat tanulmányozza és felrajzolja, maga is meggyőződhet ennek jelentőségéről.
Ebben az elrendezésben a drágakövek egymást egészítik ki csodálatos harmóniában. Tehát nem csak az a kérdés, hogy melyik drágakő hová tartozik, hanem inkább az, hogy az egész rendszer mennyire lesz kiegyensúlyozott. Itt drágakövek színe, illetve fénye, összességében újra fehér fényt hoz létre, mintha egy gyémánt ragyogása volna. (Mindez nem csak a fizikai, de az univerzális, isteni fényre is igaz lehet a drágakövek esetében.)

Kristályok tulajdonságaival kapcsolatban lásd még:
Alapfogalmak, Piroelektromosság (turmalin), Piezoelektromosság (kvarc, turmalin, topaz) [*], Egyéb érdekességek (lézerek), A hét kristályszerkezet, Szimmetria, Kristályosodási sorozat, Kristályrács pdf, Drágakövek és tulajdonságaik.

Érdekesség a lézerekkel kapcsolatban
Általában a rubin, zafír, gránát és smaragd kristályokat dopálják különböző elemekkel (pl. króm, neodímium, erbium, stb.) azért, hogy azok speciális optikai tulajdonságokat és lézeraktív viselkedést mutassanak. A dopálás olyan kémiai módosítás, amely a kristályok atomjainak helyére egy másik atomot vagy iont helyez el, ami lehetővé teszi a kívánt lézeremisszió előállítását. Az optikai lézer előallításához a rubint zöld vagy kékes-ibolya fénnyel pumpálják, de a Cr³⁺ tartalmú smaragdot piros fénnyel. A gránátot infravörös fénnyel.

A leggyakrabban használt drágkövek a lézerek előállítására:
Rubin:
Az rubin volt az első olyan kristály, amelyet lézerek előállítására használtak. Az első lézer (az úgynevezett rubinlézer) 1960-ban készült, és ezt egy rubin kristály (alumínium-oxid, amelynek vörös színét a króm adja) hozta létre. A rubinlézer egy szilárdtest lézer, amelyet a krómionokkal dúsított alumínium-oxid kristályban használnak.
A rubin kristály lézeraktív anyagként működik, és a lézer kibocsátásához szükséges energiát a optikai pumpálás (például fény vagy más elektromágneses sugárzás) révén nyeri el.

Zafír:
A zafír (általában alumínium-oxid formájában) szintén alkalmazható lézerkristályként, különösen neodímium-dopált zafír, amelyet Nd:YAG lézerként is ismerünk. Ebben az esetben a zafír kristályt neodímium ionokkal dúsítják, és ilyen módon egy szilárdtest lézert hoznak létre.
A zafír a lézerekben alkalmazott egyik kiemelkedő anyag, mivel stabilitása és optikai tulajdonságai miatt használják széles spektrumú alkalmazásokban, például orvosi lézerekben.

Gránát:
A gránát kristályokat is használják lézerekben, leggyakrabban a neodímium-dopált gránátok (pl. Nd:YAG lézer) formájában. A gránátok, mint az alumínium-gránát vagy a yittrium-alumínium-gránát (YAG), az egyik legelterjedtebb anyagok, amelyeket a szilárdtest lézerekhez alkalmaznak.
A neodímium-dopált YAG (Nd:YAG) lézerek széles körben használtak az iparban, orvosi alkalmazásokban és a kutatásban.

Zirkon:
A zirkon (ZrSiO₄) egy ásvány, amely szintén alkalmazható lézertechnológiában, különösen a zirkon-dopált kristályok. Azonban nem annyira gyakori, mint a rubin vagy a gránát.
A zirkon lézerek egyik fő előnye a széles spektrumú emittált fény és a viszonylag erős optikai tulajdonságok, amelyek lehetővé teszik a lézersugár kibocsátását. A zirkont különböző ionokkal (például neodímium vagy erbium) is dopálhatják, hogy alkalmazható legyen szilárdtest lézerekhez.
A zirkon elsősorban kutatási alkalmazásokban és speciális optikai eszközökben kerül használatra.

Smaragd:
A smaragd kristályok is szerepelhetnek a lézertechnológiában, bár nem olyan elterjedtek, mint a rubin vagy a zafír. A smaragd lézerekben használt berillium-alumínium-oxidos alapú kristályok a zöld lézerek előállítására alkalmazhatók.
A smaragd lézerek általában kisebb teljesítményűek és specifikus alkalmazásokra használják őket, például optikai kutatásokban, genetikában vagy művészeti területeken.

Topáz:
A topáz (Al₂SiO₄(F,OH)₂) is egy olyan kő, amely használható a lézertechnológia területén, bár nem annyira gyakori választás, mint a rubin vagy gránát. A topáz lézerek működése alapvetően a szilárdtest lézerekhez hasonló elven alapul, és dopálható fémionokkal (például neodímium).
A topáz kristályok előnyösek lehetnek a speciális fényforrások vagy kutatási célú alkalmazások esetén. A topázok nemcsak optikai alkalmazásokra, hanem a speciális fény- és optikai berendezésekben is előfordulhatnak.

Mindez azért érdekes, mert ezek a lézerek, mintha a Mars, a Szaturnusz és a Merkur erőivel (az erős hit manfesztálódásával) lennének analogikus kapcsolatban:
Mars: rubin, zafír
Szaturnusz: gránát, zirkon
Merkúr: smaragd
Ezzel kapcsolatban lásd: "A hét csillaga titka" cikket.