A négy elem tulajdonságai

Tűz (mindenható, akaraterő): meleg, expanzió, fény, kiterjedés, alkotó, fejlesztő, impulzív, akarat, idulatosság, féltékenység, gyűlölet, bosszúvágy, harag, lelkesedés, elhatározottság, merészség, bátorság, dinamika, harciasság, agresszivitás, akaraterő, alkotó erő, szenvedély, mértéktelenség, féltékenység, veszekedés

Víz (szeretet, örök élet, érzés): hideg, sötétség, összehúzódás, vonzódás, feloldás, éltető, érzelem, megérzés, empátia , közömbösség, flegmaság, kőszívűség, engedékenység, hanyagság, szégyenlősség, akaratosság, önfejűség, ingatagság, szerénység, mértékletesség, nyugalom, buzgóság, megadás, elfogadás, gyöngédség

Levegő (bölcsesség, intellektus, tudás): könnyű, mozgás, tisztaság, világosság, törvényszerűség, szabadság, egyensúly a tűz és víz közt (semleges, különválasztó, köztes, igazságtevő, kiegyenlítő) intellektus, értelem, könnyelműség, kérkedés, hencegés, túlbecsülés, fecsegés, pazarlás, szorgalom, öröm, jártasság, hozzáértés, jószívűség, kedvesség, optimizmus, fordulatos, változékony , szeszélyes, ravasszság, függetlenség, éberség, gondtalanság

Föld (örökkévalóság, öntudat a szellemben, én-tudat, mindenütt jelenlévő): nehéz, megmerevedés, örök, összerakó, öntudat, sértődöttség, lustaság, lelkiismeretlenség, búskomorság, rendszertelenség, nehézkesség, tiszteletadás, kitartás, lelkiismeretesség, alaposság, felelőségérzet, pontosság (objektivitás), módszeresség, átgondoltság, stabilitás, a határok létrehozása, megtartás (táplálás), szaporodás, nemi élet aspektusai, tárgyilagosság, unalmasság, lassúság
* A föld elemmel kapcsolatban tudatosítani kell, hogy minden elem a föld elemben hat végsősoron és ott válik teljessé.

Az alábbi táblázat jól mutatja, hogy egyes elemek tulajdonságának az ellentéte törvényszerűen egy másik elemben jelenik meg, de sohasem ugyanabban az elemben. Ez azt jelenti, ha a bátorság a tűz elem tulajdonsága, akkor ennek ellentéte a bátortalanság, félelem, félénkség már nem lehetnek a tűz elem tulajdonságai (ez nem volna logikus), mert a víz elemhez tartoznak stb.

Viszont Franz Bardon a lelkiismeretességet és a lelkiismeretlenséget is a föld elemhez csatolta (legalábbis a magyar fordás szerint), holott az összefoglaló táblázatában a lelkiismeret az Akasha-hoz van rendelve, mint alaptulajdonság. Hogyan lehetséges mindez?
Itt fontos észrevenni, hogy minden tulajdonságnak több aspektusa van, ezért nagyon nehezen értelmezhető gondolatokról van szó (a fordítások problémájáról nem is beszélve, mert nem lehet mindent pontosan lefordítani).
A lelkiismeretesség sok dolognak a szinonimája a magyar nyelvben (becsületesség, erkölcsösség, őszinteség, felelősségteljesség, sportszerűség, megbízhatóság ...)

Tehát a lelkiismeretességet sokféleképpen értelmezhetjük, pl:
1. becsületesség szinonimája
2. megbízhatóság és alaposság szinonimája
3. időbeni ismétlődés lelkiismeretes betartása, mint a szorgalom, rendszeres tehát lelkiismeretes tevékenység stb.

A lelkiismeretlenség alatt, érthetünk nem megfontolt viselkedést (levegő elem) vagy nem becsületes (gátlástalan) viselkedést (tűz/levegő elem), vagy időbeni rendszertelenséget is (föld elem).
A lelkiismertesség alatt pedig: megbízhatóságot, alaposságot érthetünk, ha a föld elemmel akarjuk összekötni ezt a tulajdonságot.

Másik probléma, ami az előzőhöz nagyon hasonló, hogy "F. Bardon Valódi beavatás" könyvében a rendszerességet a levegő elemhez és a rendszertelenséget a föld elemhez sorolja, viszont, "Kerdések ARION mesterhez" könyvében a rendszerességet (szisztematikusságot) egyértelműen a föld elem egyik dominináns tulajdonságaként említi meg. Ebben az esetben is ezt az ellentmondást csak az által tudjuk feloldani, ha megnézzük a fogalom többféle lehetséges értelmét.
A magyar nyelvben a rendszerességnek, több értelme van:
1. jelentheti időbeni ismétlődést, annak betartását (levegő elem)
2. átgondoltságot, szisztematikusságot, módszerességet (föld elem)

Az alábbi táblázat jól mutatja, hogy az egyes tulajdonságok és azok ellentétei mely elemeknél jelennek meg.

Valójóban minden alaptulajdonságnak lehet jó és rossz megvalósulási formája, attól függően, hogy összhangba van más tulajdonságokkal vagy sem. Ezt egyszerűen úgy fogalmazzuk meg, hogy építő vagy romboló jellegű, illetve milyen forrásból ered. Például a kritika lehet építő és romboló jellegű is. Az öröm általában jó tulajdonság, de itt is fontos a forrás, mert az öröm lehet káröröm is, tehát származhat negatív dolgokból is. Ebben az esetben már nem volna összhangban más pozitív tulajdonságokkal. Az épitő jelegű tulajdonságokat pozitívnak, köznapi értelemben jónak tartjuk. A romboló, destruktív tulajdonságokat általában negatívnak, rossznak tartjuk. Mindennek ellenére nem szükségszerű, hogy minden destruktív tulajdonság rosz legyen és fordítva. Mivel a pozitív a jó szinonimája, ezért itt most a pozitívat ebben az értelemben fogom használni.

Bizonyos tulajdonságok az elő nyelvekben már tartalmazzák a megvalósulási formát is, ezért alapvetően pozitív vagy negatív kategóriába sorolhatók. Ilyen például a pimaszság (a tiszteletlenség egyfajta megnyilvánulási formája), hencegés, pazarlás, erőszakosság stb. már egyértelműen negatív kategóriába sorolhatók.
Ennek ellenére az alaptulajdonságok legtöbbje formamentes, ezért lehet pozitív és negatív megvalósulása is (harciasság, érzékenység, magabiztosság, empátia stb.). Még a gyűlöletnek és a haragnak is lehet pozitív megvalósulása, például a negatív dolgok elutasításában. Gondoljunk itt például arra, amikor Jézus kiveri a kereskedőket a templomból, vagy leleplezi a farizeusok kétszínűségét stb. Sőt maga Jézus mondja: "Az viszont megvan benned, hogy gyűlölöd a nikolaiták cselekedeteit, amelyeket én is gyűlölök."(Jelenések 2:6) Itt a gyűlölet pozitív formában jelenik meg. A bosszúvágyat általában negatív tulajdonságnak mondjuk, viszont a szentek a Jelenések 6:9,10 versekben azt kérdezik, hogy mikor fogja Isten megbosszulni vérüket? Ebből látható, hogy a bosszú is lehet pozitív bizonyos esetekben és a megbocsátás is lehet negatív.
A Zsoltárok 45:7 ezt így mondja el: "Szereted az igazságot, gyűlölöd a gonoszságot, ezért kent föl téged társaid közül Isten."

Ha egy tulajdonság az adott elemben alap tulajdonság, akkor annak ellentéte ezen elemen kívül jelenik meg, egy vagy több másik elemben. Például a szeretet (víz) és ellentéte a gyűlölet már a tűz elemhez tartozik.
Azt sem helyes mondani, hogy a gyűlölet a víz elem hiánya vagy, hogy egyértelműen negatív tulajdonság volna. Hiszen a szeretetnek is lehet pozitív és negatív megnyilvánulása, tehát önmagában nem tekinthetjük sem pozitívnak sem negatívnak. Minden attól függ, hogy milyen szeretetről beszélünk. Például a maffia is a családi szeretetre épül, de ez a fajta szeretet nincs összhangban a mindent átható univerzális szeretettel (agape), tehát ebben az esetben negatív formában jelenik meg.
Természetesen általánosságban elmondható, hogy a szeretetet pozitívnak és a gyűlöletet, haragot pedig negatív tulajdonságoknak kell tekintenünk. Ezeket az eseteket csak azért említettem itt meg, hogy az aki mélyebben kutat könnyebben megértse az összefüggéseket és a különleges eseteket is.

(Az elő nyelvekben vannak olyan tulajdonságok is, melyek egyszerre több elemhez is hozzárendelhetők, mert sokfélék lehetnek. Ezek a tulajdonágok nem alaptulajdonságokat jelölnek, illetve pontosításra szorulnak, hogy milyen értelemben értendők. Ezzel elkerülhetők a félreértések, és a tulajdonságot már egy elemhez lehet rendelni. Természetesen mivel föld elem a tűz, víz és a levegő egysége, ezért átvesz bizonyos tulajdonságokat ezekből.)

Észre kell azt is venni, ha egy általában pozitív tulajdonságot túlzásba viszünk, akkor abból negatív dolog lesz. Ez viszont nem minden tulajdonságra igaz. Ha a bölcsességet túlzásba visszük - ami önmagában lehetetlen, nem lehet túlzásba vinni, mert akkor már nem bölcsesség. Van még néhány ilyen tulajdonság, amiknek a megtalálását az olvasóra bízom.

A négy égtáj és a négy elem kapcsolata:
Legtöbbször a kelethez a levegőt és délhez a tüzet rendelik. Viszont ez így önmagában nem helyes, ugyanis a dél csupán az északi féltekéről nézve meleg. (A déli féltekén a nap délben északon van.)
A magiában a tűzhöz a kelet és a levegőhöz a dél égtáj tartozik, lásd Franz Bardon: FRABATO.

Világunk 4 fő dimenziója és a 4 elem analógiái:
* Akasha (isteni ok-világ), ami a tűz elemmel analóg
* Mentális (szellem), ami a levegő elemmel analóg
* Asztrális (lélek), ami a víz elemmel analóg
* Fizikai (test), ami a föld elemmel analóg (Itt félreértés ne essék, mert a szellemben, illetve a mentáltestben, is van föld elem, illetve mind a 4 elem. A föld elem a szellemben az én-tudat formájában jelentkezik elsősorban. Az én-tudat, vagyis a személyiség, mert nincs tulajdonság erő nélkül, és fordítva, nincs erő tulajdonság nélkül.)

"Felvetődik a kérdés, hogy hol és milyen módon mutatkozik meg az Akasha vagy ÉTERelv az anyagi testben. Mélyebb megfontolással mindenki maga adhatja meg a választ. Az ÉTER-elv a legerőteljesebb testi formájában, a vérben és a magban, és e két anyag kölcsönhatásában, az életanyagban vagy a vitalitásban keresendő.
Mint ahogy láttuk, a TŰZ elem az elektromos fluidumot hozza létre a testben. (A fluidumok mindegyike aktív és passzív pólussal rendelkezik.) Kölcsönhatásuk a négypólusú mágnesnek felel meg, mely a tetragrammaton titkával, a kabbalisták "JOD-HE-VAV-HÉ" azonos. Ezért van az emberi test kisugárzásában életmagnetizmus, elektromagnetikus fluidum vagy más néven od. Az emberi test jobb oldala jobbkezeseknél aktív-elektromos, a bal oldala pedig passzív-magnetikus." (Franz Bardon)

Csupán mint érdekességet jegyzem meg, hogy a magyar nyelvben a mélyreható analízis az [] szavunknak felel meg, mely szintén a négy elemre utal.

[Video 4 elements (F. Bardon)]
[Az életenergia demonstrálása]
[Az életenergia a harcművészetben]
Kapcsolódó cikkek: Az elemek elrendezései Franz Bardon tarot kártyáin